Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - 6. Ingatlanforgalom
és 2 objektumot már át is örökített. Magyar örökség 7 telekre és házra terjedt ki, magyartól magyarhoz vétel útján 8 ház került. A törökök többségi jelenléte egyértelmű. Sőt a törökök korai betelepedése is kitapintható. Megjegyzendő, hogy „puszta helyen” egyetlen ház sem épült a Kosdi utcában, vagyis feltételezhetően a harcok során az utcát nagyobb károsodás nem érte, házai lakhatóan kerültek át magyar kézből török birtokba. A HÖ К 164-175. szám alatti ingatlanokról hivatalos feljegyzés, illetve elismervény nem állt rendelkezésre, amelyik a kincstárnak való illeték befizetését és a jogos birtoklást igazolta volna. A jegyzék ezeket „házhelyekként” említi, és meg is nevezi korábbi magyar birtokosukat. Törökök vadfoglalásáról van szó, melyet a kincstár kihagyásával hajtottak végre. Még az 1565-ös évben is beépítetlen a HÖ К 175. számú telek, korábban leégett rajta a ház, és romokban maradt. A Kis utcában a török kincstár nem jutott hozzá értékesíthető ingatlanhoz. Három ház magyar örökségképpen, 9 ház magyartól magyarhoz vétel útján került. Töröktől törökhöz egy-egy örökség és vétel formájában adatott, és magyartól töröké lett vásárlás révén egy ingatlan. A birtokosok hivatalos irattal rendelkeztek ingatlanaikról, a kincstár részéről tehát minden rendben volt. A Kis utca magyar többségű terület 1565-ben. A Kászirn bég mecset mahalle török többsége már az 1540-es évek végén kialakulhatott, Ez a terület az egykori német város része volt, ahol a váci püspökség intézményei és papjai székeltek, ahogy ezt a HÖ „papoké volt” megjelölése rögzíti is sok esetben. A török kincstár 56 ingatlant bocsátott árverésre itt Dervis bég szervezésében 1559-ben. Visszamenőleg tekintve is összesen 53 ingatlan került vétel útján törökök és csak egyetlen vétel révén a magyarok birtokába. Az akciók nagyobb részénél, a HÖ Ka 201-231. számnál az összeírás elismervényt nem említ. Ez a sorozat nagyjából egybeesik a „papok házaival”. Úgy látszik, hogy ezek az ingatlanok - valójában nagyobb épületek szobái és egyéb helyiségei - elhagyottan, üresen álltak azóta, hogy a püspökség belőlük elmenekült 1541-ben. A török „vadfoglalást” ennél a városrésznél is feltételezhetjük, a foglalók a kincstárt illető befizetéseket később teljesíthették. A piac környezete a HÖ-ben eléggé zűrzavaros, annyira amennyire a valóságban is az lehetett. A sokszor csak néhány négyzetméternyi helyet elfoglaló török boltok száma is bizonytalan, hozzávetőleges elemzésünk szerint a Piac téren a török kincstár 6 ingatlant adott el. Töröktől törökhöz 5 objektum származott át vételként és egy örökségként. Magyartól törökhöz vásárlás révén egy ingatlan jutott. Magyar két ingatlant vásárol és hatot átörökített. A piac, a csarsu és környéke jellegzetesen török rendetlenséget mutathatott. Kirívó ellentétben a korábbi német ringgel, melynek közepén a Szent Mihály-temp- lom magasodott kerítőfalával, jól elhatárolva a szakrális teret a világi üzlettértől és a városházától. 70
