Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - 6. Ingatlanforgalom
AHaszan vojvoda mecset mahalle a Duna partján húzódott délről északra az északi városkapu felé. A kincstár itt 24 ingatlant bocsátott eladásra. Mindössze egyetlen magyar vásárlás történt és négy magyar átörökítés a térségben. Ezzel szemben magyartól 33 török vett házat, töröktől török 27 esetben vett ingatlant és 9 esetben örökített át. A Haszan vojvoda mecset környékén tapasztalható leginkább a magyarság tudatos kiszorítása. Itt magyar kézből török birtokba mentek át az ingatlanok, pedig keresztény közintézmények itt nem is voltak az egy Szent Jakab-templomot leszámítva. A Martalóc utca 12 ingatlanát bocsátotta árverésre a török kincstár, ezeket 12 zsoldos meg is vette. Két ingatlan magyar kézből vétel útján került török kézre. Az utca összes ingatlanának nagyobb része a váci püspökségé volt korábban, amit az „azelőtt” időmeghatározással fejez ki a HÖ 1565-ben. Lakói valamennyien délszláv eredetűek, ők valóban népileg és fegyvernem tekintetében is elkülönülten települtek. Az utca megnevezése „zsoldos martaló- cok városnegyede”, azaz török zsoldban álló délszláv, görögkeleti gyalogosok, akik országszerte a pusztuló magyarság helyébe települtek. Ha a töröktől átpártoltak a magyarokhoz - erre is volt példa akkor pribékeknek hívták őket a magyarok. A Sáros utca és környéke ingatlanforgalmában nem vett részt a török kincstár. A Nagy utca mellett ez a legmagyarabb környék. Magyartól magyar ösz- szesen 13 ingatlant vásárolt és 27 házat átörökített. Ez utóbbi tény azt is bizonyítja, hogy a Sáros utcában a középkori eredetű váci lakosság tovább élt az oszmán hódítás első fél évszázadában is. Nem csak adtak-vettek, örökül hagytak itt házakat a magyarok, de üres helyen 17 házat is építettek, a HÖ 318-328. szám alatt mindegyiket, és szórványosan másokat is. Egyetlen török sem lakott 1565-ben a Sáros utcában és környékén, ez tehát igazi magyar fertály volt. Olyan öreg házak álltak benne, amelyek akár három generáción keresztül is öröklődtek, mint például a HÖ S 351. számú, amelyiknek vevője Mészáros Ferenc volt „azelőtt”, azaz 1543 előtt! Végül unokájára, Ilonára szállt, aki Konc Bálinthoz ment feleségül, és 1565-ben már gyermekei is voltak. Végül a Lökös utca 21 ingatlanának 1565 előtti történetét, ingatlanforgalmát egyenként nem ismerjük. Mivel azonban a magyar időbeli állatvásártéren telepítés következtében jött létre ez a városrész, feltételezzük, hogy magyar kézből magyar birtokba jutott a török kincstár közbejötté nélkül. Ezért kérdőjellel ugyan, de magyar örökségképpen vettük számba. Mind a 21 ingatlan kimérés, parcellázás útján jöhetett létre, és mind a 21 ház üres, azaz puszta helyen épült fel a német város falán kívül. A telepítés a török vezetés engedélyével, illetve szervezésében mehetett végbe. Erre bizonyíték a neve, mely azt mondja, hogy ebben az utcában a Lökös család köréből utcafőnököt állítottak a török rendszer szerint, ahogy ez Ráckeve esetében kitűnően dokumentálható eljárás volt a török részéről. A Lökös utcában csak magyarok építettek és laktak házakat. 71 r
