Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
I nil. Ez az egység és terület volt a náhije. A vádak számára helyben működött a kádi, hivatalának neve a ser-törvényszék, amely előtt a hagyatéki ügyeket, az ingatlan adásvételeket is bonyolították a keresztények is. A náhije nagyjából megfelelt a magyar járásnak a hozzátartozó tucatnyi faluval együtt számolva. A váci náhije települései 1559-ben Kösd, Cselőte, Naszály, Rád, Kisné- medi, Szilágy, Hártyán, Csörög, Репс, Sződ, Csővár, Verőce, Szokolya, Ecsed, Duka, Agárd, Keszeg, Legénd, Nézsa, Szente, Püspökhatvan, Kelecsén, Kövesd, Ácsa, Sáp, Szandakér, Csitár, Almás, Gárdony, Petőfalva, Kiskér, Csalár, Galábócs, Kiscsitár, Táp, Mácsa, Szügy, Kópián, Mohora, Nagybercel, Kisbéred, Kővár, Bér, Csesztve, Bakófalva, Haraszti, Zagyvaróna, Terjén, Mogyoród, Rimóc, Bátka, Szelestyén, Buják, Szirák, Varbó, Dra, Varsány, Debercsény, Becske, Nándor, Ipolykér, Egyházasnénye, Lukanénye, Sipek, Surány, Csőri és Kovácsi. Valamint a nevezettekhez tartozó puszták, amelyeknek volt némi népességük. A váci kádi bírói jogköre tehát mindezekre kiterjedt 1559-ben, idő haladtával a váci náhije határai változhattak. Vác török és keresztény népességére természetesen kiterjedt a török dizdár (várkapitány) joghatósága is. Már a magyar időkben is így volt ez, hogy a magyar várkapitány hatalma alatt foglalt helyet a német és magyar önkormányzat, akár közös bírója volt, akár nem. Az első váci várkapitány, akit név szerint ismerünk, az 1411-ben említett „Oczyn-i Spalko comes Wacziensis”, aki a zólyomi és dobronyivai várnaggyal együtt felsorolva fordul elő. Mindhármuk javait Vác német városában károsodás érte! A comes ispán fordításban lehet uradalom gazdasági vezetője, de várispán is ebben az időben, és az utóbbi értelemben vettük.153 A török várkapitányok általában Vácott a várban és a városban lévő családi házukban tartózkodtak. Olykor azonban a váci török csapatok részeivel el kellett kísérjék a budai pasát, a szandzsákbéget, a váci alajbéget (miralajt), kirendelve csatlakozniuk kellett a nógrádi, a hatvani stb. csapatok vállalkozásaihoz. Ali budai pasa 1552-ben elfoglalta Drégely várát, a török ostromló seregben ott voltak a váci lovasok és gyalogosok is. Ilyen esetekben a helyettes várkapitány (kethüdá) parancsnokolt Vácott. A keresztény magyar állam világi és egyházi hatóságaival a szoros kapcsolat fennmaradt az oszmán hódítás első fél évszázadában is. Vác egyházi földesúr joghatósága alatt állván természetesen kapcsolatot tartott a püspökséggel és a káptalannal is, az utóbbival, amíg volt. A török elől a püspökség és hivatalai először Nógrád várába menekültek, majd onnan is kénytelenségből a nyugati határszélre, Nagyszombat városába települtek. A váci püspöki és káptalani jobbágyok önkormányzatának, a városbírói hivatalnak tehát ezekre a helyekre kellett a leveleiket és szóbeli üzeneteiket továbbítania.154 153 ZSO III. 754. sz. regeszta. 154 Szarka 2008, passim 119 I
