Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
A váci püspökséggel mint földesúrral a kapcsolat az után sem szakadhatott meg, miután Vác római katolikus lakói először a lutheri, majd a kálvini reformáció vonzásába kerültek. A XVI. század végére kialakult az a felemás helyzet, hogy a váci római katolikus püspökség alattvalói nagyobb részben reformátusok lettek. A debreceni zsinat 1567-ben Kálvin hitelveit fogadta el, melyhez Pest megye is csatlakozott. Szervezeti keretei a reformációnak ezen a tájon akkor jöttek létre, amikor Bocskai István 1605-ben Vácott felállította a református egyházkerületet. A váci vallásos híveknek tehát a városbírói intézményen keresztül is tartaniuk kellett a kapcsolatot a katolikus Nagyszombattal és a kálvinista Debrecennel. Vác világi felettes hatóságai legfelsőbb szinten az országos hivatalok voltak, amelyek a püspökséghez hasonlóan a nyugati országrészben funkcionáltak. Ezek közül a legfontosabb a pozsonyi magyar kamara volt. Középszinten az igazgatást Pest-Pilis-Solt vármegye nemesi hatósága végezte, melynek hivatalai szintén vándorolni kényszerültek a török miatt. Pest megye üléseit 1552-ben Balaszentmiklós, 1566-1596-ig Eger településeken tartotta, Vác- nak tehát ezekkel a helyekkel kellett tartania a kapcsolatot.155 d) Hírvivés és postaforgalom A legelső nagyszabású postai szervezetet Európában a Habsburg-birodalom hozta létre. A XVI. század elején a Habsburg-dinasztia hatalma alá tartozott Magyarország, Németalföld, Spanyolország és Eszak-Itália. Ennek a hatalmas birodalomnak a működtetéséhez, különösen hadi és kereskedelmi életéhez fejlett hírközlésre, postaszervezetre volt szükség. Kezdetben ez a szervezet csak az állami, kormányzati igényeket elégítette ki, majd a Thurn- Taxis birodalmi vállalkozás 1519-től a magánfelek, a kereskedők stb. postai küldeményeit is továbbította. Bármilyen jól működött is a Thurn és Taxis posta, politikai, gazdasági érdekektől vezérelve az egyes városok, céhek, kereskedők, egyházi szervek stb. úgy gondolták - különösen a Habsburg-ellenes mozgalmak idején hogy az állami ellenőrzés alól kivonva kell a híreiket, leveleiket, csomagjaikat továbbítani, „futtatni”. Éppen a XVI. században Magyarországon virágzott az államtól független, részben független közületi és magánposta. Míg végül a Thurn-Taxis érdekeltséget magának a császári háznak kellett hathatósan megvédelmeznie. III. Ferdinánd, aki magyar király is, 1637-ben ún. postapátenst bocsátott ki, melynek az volt a lényege, hogy a birodalom egész területén mindenkire kötelezővé tette a Thurn-Taxis szolgáltatások igénybevételét. Ugyanakkor az 155 Horváth 1995, 191-192. 120
