Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a német város teljes egészében a váci püspökségé volt, ami nyilván abból következett, hogy a püspökség telepítette az Árpád-kor végén. A magyar város a váci káptalan földesurasága alatt állott. Ez a helyzet felveti azért a közös városbíró rendszerének a nehézségeit. A német város bírója és esküdtjei 1503-ban oklevelet bocsátottak lei, melyen Szent Mihályt ábrázoló pecsét látható. Ez a példány a német város nagyobb pecsétje. Kubinyi László, a budai vár udvarbírája, a királyi uradalmak jószágkormányzója, elküldte visegrádi aludvarbíráit és a Ros(d)-sziget (Szentendrei-sziget) tiszttartóit fegyveresekkel együtt Vácra, hogy fogják el a város tanácsát és hurcolják Visegrádra. Az összetűzés hátterében a váci vámszedés és a királyi városok ellenérdekei feszülnek. A tisztek és fegyvereseik a feladatot majdnem teljesen végrehajtották. Istenes István váci bírót és a tanácstagok egy részét sikerült elfogniuk a támadás éjszakáján, 1511. szeptember 17-én.146 Eddig az 1468-as, 1503-as, és 1522-es Vác városi kiadmányokat tartja számon a szakirodalom, melyek közül az első latinsága kifogástalan, a másik kettőé hibás. A város jegyzőinek neveit nem ismerjük a XV. századig. Egy ügyvédvalló levél kapcsán tűnik fel 1503-ban Lengedi Miklós váci jegyző. (Talán helyesen Legendi!)147 Úgy véljük, hogy a vázolt helyzet - nem minden bizonytalanság nélkül - a váci németek kitelepítése, 1529-1530 után gyökeresen megváltozott, egyedül maradt a magyarok lakta város egyetlen bíróval, akit egyetlen tanács segített a munkájában. Felmerülhetett már eddig is, hogy a magyar és német város tanácsának, bíróságának volt-e székháza, közösségi épülete. Az Árpád-kori váci magyar város (oppidum) bírója - az általános gyakorlatnak megfelelően - a saját házában tarthatta a hivatalát. Másik bíró választása esetén a hivatal annak a házába költözött át. Nincs nyoma Vácott a magyar város közösségi épületének. Ellentétben a telepített német közösséggel, amelyik a XIII. századra minden bizonnyal felépítette gótikus városházáját a Szent Mihály-templom közelében, és az meg is érte a XVI. századot. A HO P 243. szomszédjaként említik „a városi kőház mészárszékét”, melyhez támaszkodik Kaszab (mészáros) Musztafa 10 rőf üres helyen épült boltja, melyeket így egyben három oldalról út határol. A váci gótikus eredetű háromszögletű téren állt tehát a Szent Mihály-templom és a városháza külön-külön. A Szent Mihály- templom legújabb régészeti feltárása és bemutatása arra ad lehetőséget, hogy attól északi irányba tételezzük fel a városházát. Ennek eredeti pincéje lehet az a téren, amelyik napjainkban pizzériaként ismert. A váci városháza tehát 1565-ben még bizonyosan állt, bár külön nem írták össze. Feltételezhetően török közösségi funkciót töltött be. 146 Kubinyi 1983, 68-71. 147 Kubinyi 1983, 68-71. 116
