Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
A középkori és késő középkori kettős, német és magyar önkormányzatból, önigazgatásból csak a magyar maradt meg az oszmán hódítás idején, az is alávetve a török hatalomnak, a török igazgatásnak. Korlátozott voltában élt tovább a keresztények világi igazgatása, melynek élén a bíró, városbíró állt, akinek munkáját esküdtekből álló városi tanács támogatta. Elméletileg a bírót évente választották, de a XV-XVI. századra már gyakorlattá vált, hogy ugyanazt a személyt, ha csak nem csalódtak benne, folyamatosan újraválasztották, sőt megszakításokkal is újjáválasztották.148 Vác kiemelkedő bíró egyénisége János 1558-1559-ben, aki Bíró János néven bíró 1559-1560 és 1565-1566-ban. A HÖ N 72-ben lakott, amelyik emeletes kőház volt hat szobával, fél pincével, konyhakerttel és udvarral. Molnár Bálint az „egyik bíró” 1559-ben. Ez az adat arra enged következtetni, hogy a bírói tisztség a differenciálás állapotában van. A törvénybírót, akinek elsődleges feladata a törvények ismerete és betartatása, szokták „egyik” vagy „másik” bírónak, olykor helyettes bírónak nevezni. Az önkormányzat írásbeli teendőit a diákok, deákok végezték. Ahol évente kevés írásbeli teendő akadt, ott alkalmanként, eseti megbízásként, ahol folyamatos volt az írásbeli munka, ott községi, városi írnokként. Az 1543- 1565 közötti években Vácott nyolc diákra nézve vannak adataink, közülük háromnak a neve János diák. Deák családnevű lakosa nincs a városnak, tehát a diákként megnevezettek valóban az írásbeli teendőket végezték. Legkorábbi Benedek diák, aki az oszmán hódítás előtt volt a város alkalmazottja. A HÖ idején István deák működött a közigazgatásban. Figyelemreméltó, hogy 1546-1559 között János diák Tereskéről, Mátyás diák Bogdányból költözött be a városba foglalkozását megtartva, illetve Vácott is hasznosítva. Feltételezzük tehát, hogy a magyar városi adminisztrációnak számos írott forrása keletkezett az oszmán hódítás első fél évszázadában is, de ehhez képest igen kevés maradt fenn a mi korunkra. A vizsgált korszakból, az 1544-1593 közötti időből a legelső ismert Vác városi kiadmány 1576. október 22-én kelt. Ebben az oklevélben Vác város bírái és polgárai kinyilvánítják, hogy minden „jámbor úton járó kereskedőnek” igyekeznek a segítségére lenni a budai „fejedelem”, azaz pasa meghagyására.149 A magyar és török végváriak által a mindkét renden lévő kereskedők ellen elszaporodott erőszak megfékezésére íródott ez a levél. Jellemzően a budai pasa, Szokollu Musztafa indítványára és támogatása mellett, hiszen a budai pasák érdekeltek voltak a nyugati távolsági kereskedelemben. Ali koppányi bég keresztény fogságba ejtése 1586-ban a korszak nagy szenzációja volt. Ernő főherceg, Ausztria helytartója, s mint ilyen, a királyi 148 Horváth 1990, 137-198. 149 Bártfai Szabó 1938 kéziratos regesztákkal kiegészített kötete a PML könyvtárában, illetve fénymásolata Vác Város Levéltára könyvtárában, eredetije papíron, rányomott pecséttel a Nemzeti Múzeum törzsgyűjteményében volt. - Jakus 1989, 48-49. 117 I
