Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
RÖVIDÍTÉSEK - V. A TÖRÖK URALOM UTÁN
Az érdekelteket azonban ez nem nyugtatta meg; Nagykőrös és Kecskemét az udvari kamarához folyamodtak, hogy a dézsmákat a szokásos váltság mellett továbbra is megtarthassák. 1885 Fáradozásuk nem volt hiábavaló, bár a következő év (1689.) július 23-án kiadott Icirályi rendelet általánosságban meghagyta a dézsmák természetben való beszedését, és elrendeltetett a budai kamarának, hogy helységek tizedváltságát fizesse meg a püspöknek, 1886 de a tizedek természetbeni beszolgáltatásától levételképpen Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös mentesítettek olyformán, hogy e három város megtarthatta árendáit, azaz a püspöknek közvetlenül fizethették. Igaz, hogy ezért minden évben külön kellett folyamodniuk, de nagyobb áldozatok árán tizedfizetésük régi formája megmaradt. 1887 A lcirály évről évre igénybe vette általában a tizedek nagy részét. A budai kamarai igazgatás Icirályi rendelkezésre hivatkozva a lefoglalt tizedeket begyűjtötte. Pest megye ismételten leérte a rendelet megváltoztatását a leirálytól, akinek e tárgyban 1690. április 22-én kiadott rendeletével a megye június 26-i közgyűlésén foglalkozott, és úgy határoztak, fel fogják hívni a rendeletre a püspök figyelmét, hogy joga megvédéséről gondoskodjék, a megye pedig a rendelet megváltoztatását kérni fogja a királytól. 1888 A püspök elekor már Dvornileovich Mihály volt, lei Balogh Miklós halála (1689. október 6.) után került az egyházmegye élére (1689. december 25.); ő Győrben lakott, mint az ottani káptalan nagyprépostja, s vikáriusával, Bendő Istvánnal kormányoztatta megyéjét, és csak 1699-ben lesz váci lakos. 1889 5 HORNYIK 1860-1866, III. 261., 465-467.; Kecskemét város lt., Decimális iratok, 37. szám. 6 HORNYIK 1860-1866, III. 261-262., 468-469.; Kecskemét város lt., Decimális iratok, 39. szám; Vö. OPPEL 1908, 93. 7 HORNYIK 1860-1866, III. 262-269., 469-484.; OL Acta monial. claustr. Vet. Buda, fasc. 12., Nr. 18., 23., fasc. 13., Nr. L; OPPEL 1908, 93-96.; Vö. SZILÁDY-SZILÁGYI 18631872, II. 165.; Kecskemét város lt., Decimális iratok, 42., 43., 46., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 55., 58., 59., 60., 63., 64., 66. sz. A kecskemétiek 1690., 1693., 1694., 1696., 1699. években rendesen fizették a püspöknek a dézsmaváltságot. (Kecskemét város lt., Decimális iratok, 4L, 44., 45., 54., 56., 57. szám). K PML Közgy. jkv., 1680. február 8-1695. január I 1. kötet, 1690. évnél 185. szám. ' SZARICA 1947, 177-178. Bendő vikárius 1699. április végén megél. (Kecskemét város lt., Decimális iratok, 60. szám), halála 1699. év második felében vagy 1700. év elején következett be. (Vö. Kecskemét város lt., Decimális iratok, 69. szám). Utódja Berkes András lett. Bendő vikárius Dunakeszit, Kisnémedit, Kishartyánt, Sződ (Szög)') falukat, továbbá Rátótot és Göd pusztákat 17 000 forintért megszerezte; e helyeket egyrészről a váci káptalanra, felerészben rokonaira hagyta. A káptalan 1713 körül igyekszik a rokonokat a hagyaték e részéből félreállítani. (OL NRA 1009-74.) Chobotnál Bendő életrajzi adatai több helyen igazításra szorulnak. (Vö. ClIOBOT 1915-1917, 119., 144., 603., 941.) A váci domonkos kolostor naplója (Liber Albus) nem említi, hog)' az atyák bevezetésénél (1699. július 5.) Bendő vikárius jelen volt, lehetséges, hogy ekkor már nem élt. (SZARKA 1912, 5354.); Berkes Andrásra és a 18. század eleji káptalanra: OL NRA 1086-37.
