Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT
püspök elé került, mivel mind a bérbevevő Miskey kapitány, mind a püspök udvarbírája, Szentmihályi János nógrádi plébános Nógrádban lakott. Felkeresték a püspököt az érdekeltek kötelezettségük megállapítása, csökkentése vagy elengedése iránti kérelmükkel is. A kecskemétiek Nyitrán egyezkednek 1602. május 30-án Radovits Péter püspök megbízottjával tizedváltságuk nagysága és ideje tárgyában. 230 Lakóhelyén (Nagyszombat) egyezkedik a püspök 1613. november 14-én a verőceiekkel és a kosdiakkal kötelezettségeik felől, és a verőceiek fizetségét lényegesen leszállítja, okául azt hozván fel: tettem nyomorúságuk miatt irgalomból. 231 Mogyoródnak 1568-ban igen rossz volt a termése; Gewffy Tamás bíró hit alatt jelentette Pozsonyban a püspöknek, hogy alig termett valami, a búzatized csak kettő kereszt, 232 amit a püspök a bírónak ajándékozott. 233 Pozsonyban engedi el Tereske (Nógrád megye) tizedbérleti összegének felét püspök 1666-ban. 234 Nemcsak fizetni jöttek a püspökhöz, hanem gyakran keresik fel segítségért, támogatásért, védelemért, főleg a püspöld birtokok jobbágyai. A váciak 1610 végén saját használatúiéra néhány ártányt vásároltak; Csetényi János váci harmincados az állatok után harmincadot követelt. A váciak ezt megtagadták, azért Csetényi az állatokat elvette, mire a károsultak Almásy Pál püspök-földesúrhoz folyamodtak. Almásy 1611. január 11-én Nagyszombatból írt a pozsonyi kamarának: a harmincados eljárása ellenkezik a szokással, a törvényekkel, mivel saját használatra eszközölt vásárlás után nem szoktak harmincadot fizetni, írta volt Almásy, és kérte a kamarát, utasítsa Csetényit az állatok visszaadására, s amennyiben a kamara erre nem volna hajlandó, megfelelő fórum elé viszi a váciak sérelmét. A váciak egyébként is panaszkodtak Csetényire, mivel saját szőlőhegyeiken termett bor kimérése után akónként (urna) 12 tallér vámot szedett, ami szintén sérelmes, jogellenes, írta Almásy a Icamarának, és kérte, hogy a váciak e sérelmét is orvosolja, tiltsa el e szabálytalanságtól is a harmincadost, különben a királytól és a nádortól fogja kérni a törvénytelenség megszüntetését. 235 Almásy püspöktől kértek oltalmat Vác város lakosai az 1614. év őszén a váci végváriakkal, illetve Beniczky Ferenc váci kapitánnyal szemben. A váciak panasza az volt, hogy a végváriak szolgálatra erőltetik, verik őket, jószágaikat elveszik, vámot szednek tőlük. Almásy a panaszt Thurzó György 230 OL U. et C, 62-33., loi. 187.; HORNYIK 1860-1866, I. 242-243., II. 126., III. 254.; Cl-IOBOT 1915-1917, 556.; Kecskemét város lt., Decimális iratok, 1. szám. 2(1 OL U. et C, 62-33., fol. 49/a., 54/a. 232 A kereszt rendszerint 15 kévéből álló mennyiség, hol több, hol kevesebb, helyi szokás szerint. 233 OL U. et C, 62-33., fol. 57. 234 OLU. et C, 62-33., fol. 149. 235 OL Litterae ad cam. Pos. exaratae, 1392., ser. I., fasc. 8. (Almásy Pál váci püspök a pozsonyi kamarához, Nagyszombat, 1611. január 11.)