Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

TÁJÉKOZTATÓ

TÁJÉKOZTATÓ Történetkutatóink egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az utóbbi években agrártörténetünk iránt; az érdeklődést fokozzák agrártörténeti kiadványaink, melyek egyébként régi adósságot törlesztenek. Maksay Ferenc gondozásában megjelent 16-17. századi urbárium-publikáció változatossága jó alkalmat ad az ország különböző tájegységeiben folytatott gazdálkodás egybevetésére, a jegyzetek és magyarázatok pedig bőséges segítséget nyújtanak az urbáriumok felhasználásához. Maksay értékes tanulmánya az urbáriumok alapján vizsgálja a 16-17. századi terelési viszonyokat, figyelemmel fordul a részkérdések felé, s így a problémák felvetésében indítóul szolgál.

1 A történeti statisztika forrásai (szerk. Kovacsics József),

2 valamint IIa Bálint A dézsma adminisztrációja című tanulmánya

3 is nagy haszonnal forgathatók népünk gazdasági és társadalmi körülményeinek, a termelő erők fejlődésének megítéléséhez; az utóbbi voltaképp elindítója annak a történetkutatói törekvésnek, mely kiaknázni igyekszik azokat a gazdasági és társadalmi értékeket, melyeket az urbáriumok és a decimális összeírások megőriztek. E tanulmányok felhasználásával vizsgáltuk meg a váci püspökség törökkori gazdálkodását, gazdasági viszonyait, megfigyelésünk jobbára az urbáriumokra és a decimális összeírásokra épül. Az Országos Levéltár említett urbárium-kiadványában helyet kapott a váci püspökség 1578. évi urbáriuma is. Mivel az eredetit használtuk, nem hivatkozunk a kiadvánvra, de a kettőt összevetettük. Az urbárium közlése előtti „vázlatos bevezető" némi helyreigazítást lcíván. Vác nem 1541-ben jutott török kézre, hanem 1543 közepén. 1539. év őszétől 1548. évvégéig a püspökség nincs betöltve, s így nem is menekülhetett a püspök vagy a püspökök Nógrádba, ahol a megszállás alatt csupán két püspök tartózkodott rövid ideig. A püspöki birtokok sokat küszködtek, a harcok és portyázások alatt időnként néhány el is pusztult, de ezek végleg nem szűntek meg, regenerálódtak. A 29 püspök közül csupán három volt ludányi apát (kettő a 16., egy a 17. században) és négy bírta a pilisi apátságot (mind a négy a 16. században, és ezek közül kettő egyben ludányi apát is). „Mosóci" püspök neve helyesen Mossóczy. 1 MAKSAY 1959. 2 KOVACSICS 1957. 3 ILA 1940-1941,223-249.