Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

TÁJÉKOZTATÓ

A váci püspökség urbáriumai kettő kivételével szűkszavúak, a decimális összeírások legtöbbje pedig a tizedváltság vagy bérbeadás összegére szorít­kozik, néhol említik a tized tárgyát (ritkán a terméseredményeket, ha ter­mészetben decimáitak), a porták számát, de rendszeresen feljegyezték a dézsmák bérbevevőinek nevét, és azt, hogy a hely elhagyott-e vagy lakott. Mind az urbáriumok, mind a decimális összeírások érzékeltetik a pa­rasztságra nehezedő tizedteher súlyát, és megfigyelhető helyenkint az elke­seredés, melyet a teher leváltott. A megfigyelés lei terjedt az ország aránylag nagy területére: a Duna-Tisza közének majdnem teljes, a Tiszántúlnak egyes részeire, valamint Nógrád megyének a váci püspökséghez tartozó részeire. A török terület más püspöki megyéjének gazdasági helyzetével a váci püspökség gazdasági viszonyai nem voltak egybevethetők, mivel az előbbi még feldolgozóra vár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom