Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

MOLNÁR ANTAL: SZARKA GYULA ÉS MŰVE

nem. sok esély mutatkozott. A török kori püspökség-történet kinyomtatásakor viszont a kiutalt papírt a nyomda nem használta el, így egy rövidebb kötet kiadásához szükséges alapanyag megmaradt. A papírkiutalás nehézségei miatt Félegyházy és Szarka rögtön lecsaptak a maradékra, és a teológiai tanár engedélyt kért a püspöktől a váci török kori intézménytörténet kiadására.

70 A kötet 1948 első felében, mondhatni az utolsó pillanatban jelent meg.

71 Pétery József váci püspök egyébként nagyra értékelte Szarica munkásságát: a kötet kézhezvétele után 500 forintot utaltatott a szerzőnek a „kiadási költségek némi fedezeteként."

72 Szarica két utolsó műve nagyon szerencsésen egészíti lei egymást. Az egyházmegye török kori történeti monográfiájába, főleg annak szerkezete és feldolgozási módszere miatt nehezen lett volna beilleszthető a váci intézmény- és épülettörténeti rész. Az első munka valóban egy viszonylag rendszeres egyházmegye történet: a szerző tárgyalja a török hódítás előtti két évtized históriáját, röviden ismerteti a hódoltsági katolikus egyházi élet kereteit, az egyházmegye területét és kormányzati beosztását, a püspökök tartózkodási helyeit és a főpásztorolc egyházkormányzati tevékenységét. Az utolsó, majd hatvanoldalas fejezet „az egyházmegye püspökei" címen tulajdonképpen a főpásztorolcra vonatkozó, Szarica által összegyűjtött források puszta elősorolása. Az intézménytörténeti összefoglalás Szarica talán a leginkább „élvezhető" alkotása: sorra veszi a középkori és a reneszánsz püspöki székhely valamennyi, a források alapján nyomon követhető egyházi intézményének és épületének 16-17. századi sorsát. Nyilván a lábjegyzeteknek ebben a munkában is kulcsszerepük van, de egyértelműen itt sikerült a források elősorolását és a feldolgozást a legharmonikusabb formában összeegyeztetni. A kötetet olcmánytár zárja, ez a megoldás ugyancsak a főszöveg tehermentesítését eredményezte. Az egyházmegye történeti földrajza, a püspökség-történet és a váci egyházi topográfia alkotta „trilógia" a váci püspökség, tágabb értelemben a katolikus egyház török kori történetének egyik legtöbbet forgatott alapművévé vált az elmúlt évtizedekben. Felsorolni is hosszú lenne azokat a szerzőket, akik Szarica kutatásaiból kiindulva foglalkoztak Vác és az Alföld hódoltság-kori históriájával.

73 A szaricai életmű gondos vizsgálójának azonban egy egészen határozott hiányérzete lehetett: a szerző maga is említette műveinek tájékoztatójában, hogy készül a püspökség 16-17. századi birtok- és jövedelemigazgatásának megírására. A múzeum-egyesület titkári beszámo70 Félegyházy József Pétery Józsefnek, Vác, 1948. február 4. VPKL 823/1948. 71 SZARKA Gyula: Vác katolikus intézményei és épületei a török hódítás korában. Vác, 1948. „ (Vácegyházmegye Múltjából V.) pétery József Szarka Gyulának, Vác, 1948. szeptember 24. VPKL 6013/1948. 73

. Az alábbi lábjegyzetek mindenesetre sokukat említik.