Héjjas Pál - Horváth M. Ferenc: Régi képeslapok - Old postcards - Alte Ansichtskarten, 1896 - 1950 - Váci Történelmi Tár 2. (Vác, 2001)

Város a Duna partján - történeti áttekintés

Vác látképe 1770-ből (TIM) View of Vác from 1770 (PML) Ansicht von Vác aus 1770 (TIM) Vác látképe egy 18. századi céhlevélen (PML) View of Vác at an 18 c. charter of incorportation (PML) Ansicht von Vác auf einem Zunftbrief aus dem 18. Jh. (PML) Vác 19. századi látképe (TIM) The 19 c. view of Vác (TIM) Ansicht von Vác aus dem 19. Jh. (TIM) pedig már csak a szegényebb iparosok, kereskedők és jobbágyok földszintes házai sorakoztak. A barokk kor tudatos városépítő tevékenységéhez hozzátartozott a város szépítése is. Migazzi püspök idején szabályozták az építkezéseket, rendezték az utcai nyitott csatornákat, hidakat emeltek, utcákat köveztek ki, járdákat építettek, a város „ékességére" eperfákat ültettek az utcákon és a tereken, a feltöltött Duna-parton védfalat és utat építettek, fasort telepítettek. A városi együttélés, az igazgatás, a hitélet és az oktatás alapvető kereteinek megteremtése a felszabadulást követő harminc évben történt meg. A püspök-földesurak rendszabályokat adtak ki, melyekben részletesen rögzítették a városi ügyek intézésének módját és gyakran a lakosoktól és a városi tisztviselőktől elvárt erkölcsi normákat is. Háromévente újította meg úrbéri szerződését a földesúr és a város. Ebben rögzítették, hogy a város pénzben válthatta meg robot- és terményjáradékait, és hogy milyen feltételek mellett vehette bérbe a királyi kisebb haszonvételeket, használhatta az erdőket. Vác már az 1710-es évektől küzdelmet folytatott a földesúri függőségtől való megszabadulásért, a szabad királyi városi rang elnyeréséért, de az egyszeri megváltási összeget, az alku szerinti negyvenezer forintot, nem tudta előteremteni. így rendelkezett ugyan némi kiváltsággal - vám, országos vásár- és hetipiac tartási joggal -, ám működési rendszabályait, statútumait a földesúr adta ki számára. A váci káptalant - Vácon hat világi papból, kanonokból álló testület - 1190-ben említik először oklevélben, mint hiteles helyet 1227-ben. A török időben megszűnt káptalant 1700-ban szervezték újjá öt régi és hét újabb kanonoki stallummal. I. Ferenc király 1808-ban mellkeresztet adományozott a káptalan tagjainak Borromei Szent Károly képével. A káptalan feje a nagyprépost volt. Az egyik kanonok a kispréposti címet is viselhette 1769-től. A város fejlődésére is kihatott az a per, ami a püspökség és a káptalan között folyt. Ennek az volt tétje, hogy a török idők alatt a püspökség birtokába került káptalani vagyon milyen arányban és módon jusson vissza e testülethez. Az 1712ben megkötött Kollonits-féle szerződés alapján - többek között - még csak a váci jövedelmekből való részesedést osztották meg 7/8-1/8 arányban a püspökség, illetve a káptalan között, 1742 decemberétől aztán magukat a birtokokat is. így került sor Vác város megosztására: a külön-külön tanáccsal és bíróval rendelkező Püspökvácra és Káptalanvácra. Nemcsak a felekezeti, hanem a nemzetiségi hovatartozás szempontjából is sokszínű volt a város. A 18. század elején a lakosság egyharmadát a német nyelvterületről bevándorlók alkották. De érkeztek ide csehek, lengyelek, morvák, szlovákok, délszlávok, sőt franciák és olaszok is. Asszimilációjuk két-három generáció alatt lezajlott. A zsidók csak a 18. század első harmadában lakhattak itt, ezt követően kitiltotta őket Althann Mihály Frigyes püspök. A cigányok még a török hódoltság elején kerültek a városba, akiknek többsége zenész és kézműves volt. Az ellenreformáció jegyében, a katolikus vallás újbóli elterjesztése és megerősítése céljából több intézkedést is hoztak a püspökök. Megújították az egyházmegyei szervezetet, a kancelláriát, a püspöki udvartartást és újjászervezték az uradalmat, létrehoztak két plébániát és szerzetesrendeket telepítettek le: 1699-ben a domonkosokat, 1714-ben a piaristákat és 1719-ben a ferenceseket. S a hierarchián kívül létrejött számtalan világi vallásos társulat is - pl. a Szent József Társaság -, melyek egy-egy főcéljuk (betegápolás, temetkezés stb.) mellett a hitéletet és az erkölcsi nevelést is szolgálták. A reformátusok csak II. József 1781. évi türelmi rendelete után fogadhattak lelkészt és építhették meg