Héjjas Pál - Horváth M. Ferenc: Régi képeslapok - Old postcards - Alte Ansichtskarten, 1896 - 1950 - Váci Történelmi Tár 2. (Vác, 2001)

Város a Duna partján - történeti áttekintés

templomukat. A szerb, macedón és albán eredetű görögkeleti vallásúak rendelkeztek még jelentősebb közösséggel és templommal a városban. Egy részük később elhagyta a várost, egy részük elmagyarosodott a század végére. A város lakosainak megélhetése, mint korábban, továbbra is több alapon nyugodott. A szűk határ - egész telekkel csak a jobbágyság kis része rendelkezett a század közepére - és a hegyes-dombos vidék elsősorban a szőlőtermesztést tette lehetővé és a váci bort jó hírűvé. Kevésbé volt jelentős a szántóművelés, még kevésbé az állattenyésztés. A céhek egy része már az 1600-as évek végén újjászerveződött, s a 18. század végére számuk megközelítette a huszonötöt. A viszonylag nagy számú iparos 35-40 szakmát képviselt. A város fontos útvonalak mentén feküdt, s ezért - a század vége felé csökkenő forgalmú - távolsági kereskedelmet bonyolított le. Négy országos vására és a Mária Teréziától 1761-ben kapott hetivásár tartási joga továbbra is a vidék kiemelt piackörzetévé tette. Az elemi iskolákat az egyház szervezte újjá, s korát meghaladó elképzelései alapján Migazzi Kristóf püspök reformálta meg működésüket. Országos hírnévre és több északi megyére kiterjedő vonzáskörre a piaristák 1714-ben alapított gimnáziuma tett szert. A felsőfokú oktatási intézmények sorába tartozott a török hódoltság után újjászervezett papi szeminárium, a Mária Terézia által 1762-ben alapított, rövid életű nemesi ifjak kollégiuma, majd 1767-től a Teréziánum és 1793-tól a gimnáziumi tananyagot továbbfejlesztő, a teológiát bölcseleti ismeretekkel megalapozó és jogi ismereteket nyújtó líceum. A 18. század vége háborúkkal, katonai beszállásolással köszöntött be. A helybeliek a francia hadifoglyoktól, néhány piarista tanártól és az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratból, a Vácott nyomtatott Urániából ismerhették meg a felvilágosodás eszméit. A beköszönő 19. század sem hozott könnyebb időszakot a város életében. Európa Napóleon ellen készült, a városban rendszeresek voltak a verbuválások, a „muszka" sereg kétszer is átvonult a városon, és emiatt a város „szánakozásra méltó" állapotba került. S mindehhez hozzájárult Anchely kamarai inspektor basáskodása a városon, aki a püspöki széküresedés ideje alatt, 1799 és 1803 között a püspöki birtokokat, így Vácot is felügyelte. 1809-ben városunk ismét megtapasztalta a háború következményeit. A kolostorokat, az iskolákat, az öt éve felavatott siketnéma intézetet és fabarakkokat ispotálynak rendezték be, hogy a győri csatában megsebesült több ezer katonát fogadják, majd uszályokon tovább szállítsák Pest-Budára. A lélekszámában gyarapodó város szűk határa miatt egyre nehezebben tudta eltartani lakosait, s a kedvezőbb feltételekért, a nagyobb rétekért, a kocsmáitatásért, a házankénti borárulásért, az egész határ újbóli felméréséért állandóan perben állt mindenkori püspök-földesurával. Az 1832/36. évi úrbéri törvény adta lehetőségekkel is csak Káptalanvác tudott élni 1841-ben, s váltotta meg örökre úrbéri tartozásainak egy részét. Az anyagi gyarapodás a polgári öntudat megerősödését is magával hozta. A reformkorban egyre több feudális terhet rázott le magáról a város. 1840-ben pereskedés után Püspökvác megerősíttette földesurával szemben a rendezett tanácsú városi A váci püspökség birtokainak 1634. évi urbáriuma (PML) The 1634 urbárium (register) of the episcopal properties of Vác (PML) Urbárium der Landgüter des Bischoftums von Vác aus 1634 (PML) Migazzi Kristóf 1774. évi rendelete a normális oskolákról (PML) The 1774 decree of Christopher Migazzi about normal schools (PML) Verordnung von Christoph Migazzi über die normalen Schulen aus 1774 (PML) Gróf Koháry István (1649-1731) Count Stephen Koháry (1649-1731) Graf Stephan Koháry (1649-1731) Gróf Migazzi Kristóf (1714-1803) Count Christopher Migazzi (1714-1803) Graf Christoph Migazzi (1714-1813) Az 1849. áprilisi csata a Gombás-patak hídjánál (TIM) The April battles of 1849 at the bridge of the Gombás stream (TIM) Die Schlacht im April 1849 bei der über den Gombás-Bach führenden Brücke (TIM)