"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - I. A székesegyház alapításától a reneszánsz virágkorig (1074 -

38 <^ [1485J Galeotto Marzio Báthori Miklós püspökről és udvaráról Könyve Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről, fiához, a nemes János herceghez 31. Bölcs mondás [...] e hogy tárgyamhoz visszatérjek, mikor összehívták Budára a főurak taná­csát, és még nem lehetett a király elé járulni, köztük volt az előkelő szár­mazású Báthori Miklós váci püspök. Vác Budától húsz mérföldnyire van, és Budára Vácról a folyó mentén jutni el. Ez a Miklós kiváltképpen erényes és nagylelkű volt, valamint méltóságteljes megjelenésével tűnt ki. A humanista ta­nulmányokban Itáliában művelődött ki, de gond­dal és szorgalommal tovább növelte műveltségét, és nem riadt vissza sem fáradalmaktól, sem vir­rasztástól, semmiféle akadálytól, hogy tanulmá­nyait folytassa. Rövidesen elérte, hogy a legtudó­sabb és legélesebb elméjű bölcsek is ámulva di­csérték tudását és olvasottságát. Ez, nehogy a semmittevés és a fecsegés helyet kaphasson, míg a királyi tanács összeül, egy könyvet hozott ma­gával, hajói emlékszem, Cicerónak azt a művét, melynek Tusculumi kérdések a címe. Sokan ne­vették ennek a kiváló ifjúnak könyvolvasását, mely ott szokatlan volt (mivel újság a magyarok­nál, hogy a püspökök könyvet olvasgassanak ép­pen ott, ahol a szóbeszéd meg a pletykázás van szokásban). Közben bejött Mátyás király, és meglátta, hogy Miklósnál könyv van. így szólt Galeottóhoz: „Nemde a te tanítványod és kenye­res pajtásod volt Miklós, aki annyira szereti az olvasmányokat és a tudást? Helyes ez így! Már az Apostol is, mikor püspököt szemelt ki, többek között azt is mondta, hogy tudós embernek kell lennie, mivel tanítani csak az tud, aki tanult, azonban a tudást vagy felülről sugalmazzák, vagy buzgalommal és fáradsággal nyerjük el. Tehát Miklós helyesen teszi, ha olvas és tanul, lelkét ékesítvén, és a restséget meg tunyaságot messze elkerüli." Ezután azokhoz a főurakhoz fordult Mátyás király, akiknek a nevetgélését észrevette: „Ne nevessétek ki azt, amit tu­datlanságotokban nem vagytok képesek felfogni. Ti csúfoljátok Miklós püspö­köt. Nem hallottatok valaha arról a nagyeszű rómairól, akit, mint a história ta­nítja, Catónak neveztek, és akinek a halálát, mely Uticánál (egy afrikai városnál) történt, Julius Caesar annyira szívére vette, noha mindig ellensége volt. Ez a ki­tűnő gondolkozású, csodálatra méltó tudású Cato a maga legfőbb tekintélyével mindenki előtt mindig olvasott, míg a római szenátus össze nem ült, mert a semmi tevést tartotta a bűnök melegágyának." E szavak hallatára csodálatra in­díttattak azok, akik Miklós olvasgatását kigúnyolták. Ismerték Báthori szerény­ségét és nagyvonalú bőkezűségét, csodálták ősi családját, tisztelettel emlegették Báthori Miklós egyetlen fennmaradt könyvének címlapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom