"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - III. Újratelepülés és nagy építkezések - a barokk virágkor (1686 -1848)

exemptus lészen mindenféle Robotálástúl és az német tartásaiul, egyedül az reá esendő portióját esztendőnkint meg fogja fizetni. F F ML VO Püspök- Vác Mezőváros tanácsülési jegyzőkönyve, szám nélkül. 1742. december 18. Nagy-Vácot felosztják Püspök-Vácra és Káptalan-Vácra i, Gróf zajezdai Patacsich Gábor Herman Isten könyörületességéből Ka­locsai - Bácsi egyesített egyházmegye érseke, Verbovec és Rakovec örö­kös ura, nemes Bács vármegye örökös főispánja tényleges belső királyi tanácsos és a hétszemélyes tábla bírája és esküdtje, Nozdroviczky István a Szent Katalin székesegyház választott püspöke, a Nyitrai Anyaszentegyház olvasóka­nonokja, királyi tanácsos és a hétszemélyes tábla bírája és esküdtje döntőbírói minőségünkben kijelentjük és adjuk az emlékezetére mindenkinek a jelen levél erejével mind a földesúri birtokból, mind a káptalani jogokból származó jöve­delmeket: A váci püspök jövedelmeit, (a korábbi püspök uraktól fogva egészen az újabb időkig, vagyis a kegyelmes, méltóságos és főtisztelendő gróf Althan Mihály Károly érsekig, aki királyi tényleges belső tanácsos és a pápa őszentsége házi prelátusa, eppelni fődiakónus, vratislavi kanonok és gallipoli apát, legújab­ban pedig váci püspök), valamint a főtisztelendő váci káptalan jövedelmeit. A váci káptalan kérelmére VI. Károly a legszentségesebb római császár és magyar király 1738-ban kiadott parancsa, majd az elsőszülött leánya felséges Mária Teré­zia császárnő és királynő a káptalani és a püspöki sérelmeknek véget vetett. [...] Az egyezség szerint:[...] Minthogy a Kolonics-féle peregyezséget sok év gyakorlatával mindkét fél megerősítette, ennek módosítását mindkét fél kölcsönösen akarja a következők­ben. Egy jobbágytelek minden joggal és tartozékkal a káptalané legyen. Az érintett káptalani telken a püspöki bort fél évig lehessen kocsmáltatni. A ke­gyelmes és főtisztelendő püspök úr a káptalani telket törvényesen visszaadja, ott a saját bor kocsmáitatását teljesen megengedi. Tartozékok címén valójában a káptalani telekhez tartoznak a következők: Kis-Vácon lévő komálom, melynek épülete, a csatornája, a meder és minden malomhoz vezető út egyedül a káptala­né, kivéve ebből a püspöki utat. Ehhez a malomhoz kapcsolódik a szomszédos rét és nádas, illetve halastó, szántóföld, mely szokásos nyolcadtelkes, vagyis 12 holdas nagyságú. Valójában a káptalan ezért a Kis-váci malomért örökös jogot ad a saját alsó malmában Nagy-Vácon, a hozzá tartozó, szomszédos kerttel, magtárral, nádassal és halastóval. A földeken és a réteken, melyek a váci plébániához tartoznak, a kihasítást jó­váhagyják és tartozék címén a telken kívül egy nyolcadtelket kihasítanak hozzá. Minthogy így a város bevételeit megosztják, vagyis a nyolcadát kiveszik, úgymint a vámnak, a révnek, a kocsmáitatásnak, a halászatnak, a robotnak, avagy a robotmegváltási pénznek. A Felséges Királyi Küldöttség elé terjesztett irományból kiderül világosan, hogy Vác városnak azt a részét, amelyet most is magyar városnak (civitas) hívnak, egykor Káptalan-Vác birtokrésze volt. Ezért a fent címzett püspök úr úgy gondolja, hogy Vác városnak, mint régi magyar vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom