"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - III. Újratelepülés és nagy építkezések - a barokk virágkor (1686 -1848)

ay 128 ^ rosnak a nyolcadrészét minden földesúri joggal és használattal a főtisztelendő káptalan részére Kis-Vác birtokából hasítják ki, amelynek telkei valójában Nagy-Váchoz tartoznak. Minthogy Nagy-Vác területén egy bizonyos Csürög nevű püspöki puszta van, amit a kegyelmes főtisztelendő püspök úr kér a káptalantól, hogy ő használhassa és azt vonják ki a nyolcadból és legyen Csürög puszta a váci területtől független. Nagy-Vác területén a legelők mindkét rész számára közösek maradnak. A káptalané lesz az előbb említett nyolcadrész saját bíróval és tanáccsal, a lakosok nyolcad része, amit a vármegyei összeírásokban és a vármegyei adószedőhöz elküldött saját adókönyvekben arányosan fel kell tüntetni. És, hogy az egész város adómennyiségéből a nyolcadrészként a szerencsétlen és szegény polgárok, erőnek felül ne terhelhessenek, ezért a káptalani nyolcadrész a jövőbeni, rovások szerinti megyei összeírások úgy történjenek, hogy az egész várost kell összeírni és azon belül kell arányosítani. Minthogy ezután a borból való kilenced nyolcadrésze a káptalané lesz úgy, hogy át kell adni a káptalannak a "Papp Hegye" szőlő és a hozzá tartozó "Papp Völgye" szőlő termésének nyolcadát. Másrészről a Cselőte nevű püspöki puszta terméséből semmi nem kerül átadásra a káptalan részére. Oszthatatlanok a vám-, a vásár- és a révjövedelem, Kis-Vác robotja. Ezeknek a nyolcada a káptalané lesz úgy, hogy évente 570 rajnai forintot fizet a főtisztelendő káptalannak a püspöki pénztár két részletben, az egyiket Szent György napján, a másikat Szent Mihály arkangyal napján. A kanonoki házak a telkekkel és a szőlőkkel együtt a káptalan uraké maradnak, úgy ahogy Kolonich bíboros váci püspök 1713. május 14-én Vácon nyilatkozta. A menedékjog mindkét részre megmarad annak a királyi parancsnak alapján, melyet Ulászló király 1508. Szent Orbán pápa ünnepe előtti napon adott ki. A püspökség része: Püspöki palota, a hozzátartozó térrel a kert számára, a rezidencia új épületét néhai Althan bíboros emelte. A jószágigazgatói ház, a tiszttartóság, a bognár, az urasági pincemesteri, a házi cukorfőzői, a lajstromozói épülete, amit vörös háznak neveznek. Vendéglő a "Zöld Fához", juhakol, karámmal, csűr, udvarral bezárva. A jószágigazgatóság és a papnevelde által bezárt kertek, a piactér. A főtisztelendő káptalan része: Teljesen önálló és szabad káptalani lak, préposti ház, Győry és Laukházy kanonok urak házai és Kalló vikárius úr háza, belső Győry kert, belső Laukházy kert, főtisztelendő Kalló vikárius vásárolt háza, amit ő jóakaratúlag a főtisztelendő káptalan birtokának nyilatkozta. Végül a káptalanra hagyott Tóth ház. Egyházi épületek: Plébánia, a hozzátartozó dolgokkal együtt, melyet a jelenlegi kegyelmes és főtisztelendő prelátus úr adott telekkel együtt. Főtisztelendő dominikánus atyák telke, majorral. Főtisztelendő kegyesrendi atyák telke, majorral. Főtisztelendő ferences atyák telke, majorral. Elemi iskola épülete. A város része: Quártély ház, amelyet inkább a püspökség, mint a káptalan használ. Végül a káptalani nyolcad kihasítását úgy kell elvégezni, hogy a Dunához érjen a káptalani terület, de sem városi, sem paraszti telkek nem eshetnek bele a káptalani nyolcad területébe. Tehát megfelelő területet kell keresni a Duna partján a káptalan számára, hogy ott kiváltképpen malmokat tudjon működtetni