Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)

I. „Görögök” Vácott - 1. A kutatás nehézségei: a „görögök” névhasználata

21 községnek, mi több, ugyanebben az időszakban - a szintén „görög" szárma­zású - Dionisziosz Popovics volt a budai szerb püspök. Korántsem ritka az eredeti családnevek magyarosítása vagy magyaroso­dása, ami az 1744-es taxális összeírásban szereplő Mucsay név esetében sejt­hető, Halász György/Georgiusnál és a Zsigmondovics-Zsigmondfi család­névnél pedig nyilvánvaló. Végezetül a váci „görög" személynevek esetében is megfigyelhető az apai név családnévként, vagy inkább családnév helyett való használata. így értelmezhető például a Karcsú Arzén által 1757-ből említett Nikola Kristóf - Nikola Demeter testvérpár vezetékneve, akik feltehetően azonosak a kelte­zés nélküli és az 1760-as püspöki összeírásban is szereplő Christophorus és Demetrius Alexanderral, sőt néhány esetben csupán az összeírtak keresztne­vét tünteti föl a névsor, esetleg olyan csekély információs értékű, inkább jel­zői szerepet betöltő „előnévvel", mint Görög vagy Rácz. Az első váci anyakönyben a női nevek kevés kivétellel „keresztnév + csa­ládfő (férj vagy apa) neve (genitivus)" képlet szerinti körülírásos formában szerepelnek, legtöbbször - főleg házastársak esetén - a rokoni kapcsolatot je­lölő szó közbeiktatásával. Elvétve megfigyelhető a Koza-Kozinica, Stova- Stovinica, Bealo-Bealova, Szolar-Szolarka, Bratovics-Bratovicska, Kilica-Ki- licina, Pelecsi-Pelecsina típusú képzős forma. A férfinevek családon belüli hagyományos öröklődése inkább csak fel­tehető, mintsem bizonyossággal kimutatható a váci anyakönyekvből és az egyéb forrásokból. (A hagyomány szerint az elsőszülött fiú az apai nagy­apa, a másodszülött pedig az apa nevét kapja a keresztségben, a további fiúgyermekek pedig a családban hagyományosan használatos férfinévkor neveit viselik, és az emiatt gyakori homonímiát az apai név használatával küszöbölik ki.) Három ilyen váci esetet sikerült többé-kevésbé rekonstru­álni: 1. Csillon Teodornak és Marijának a halotti bejegyzés alapján feltételezett elsőszülött fia Jovan (sz. 1798), (talán) a második fiú Theodor (sz. 1800. ápri­lis 18.). Jovan elsőszülött fia Theodor, a második viszont Iszidor. 2. Naum Pap/Kojokáról feltételezzük, hogy az összeírási adatokból is­mert Thomas (Naszto) Papnak, a váci „görögök" egyik első vezetőjének a fia. Naum Pap/Kojoka két fia Naszto és Jakov (születési idő, sorrend isme­retlen). Naszto fiai: Konsztantin (sz. 1807), Naum (sz. 1809) és Dimitrij (sz. 1812); Jakovnak egy Naum nevű fiát ismerjük (tl800. március 25.). 3. Georgij Sztajo fiai sorrendben: Andrej és Georgij. Megjegyzendő, hogy az összeírások névadataiban szembetűnően gyako­ri homonímia is feltehetően a szóban forgó névadási hagyománynak tudható

Next

/
Oldalképek
Tartalom