Vörös Károly: A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847; A Váci Református Gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885 - Váci levéltári füzetek 1. (Vác, 2009)
Bevezetés
ban. 5 Az akkori rendezés szerint 4,40 folyóméter (fm) iratanyagot őriztek a parókián, melynek tagolódása, illetve kialakított rendje a következő volt: a) Presbiteri jegyzőkönyvek, 1821-1983 (0,21 fm); b) Historiadomus, 1783-1827, 1844-1942 (0,05 fm); c) Anyakönyvi iratok, 1783-1998 (0,50 fm); d) Egyházigazgatási (iktatott) iratok, 1784-1981 (2,10 fm), e) Számadási iratok, 1758, 1775-1986 (0,92 fm); f) Külön kezelt iratok, 1902-1979 (0,40 fm); g) Tulajdon-nyilvántartási iratok, 1877-1983 (0,10 fm); h) Műszaki iratok, 1930-1985 (0,12 fm). * Jelen kiadványban egyrészt az egyházközség irattárában őrzött história domus jellegű kötetek anyagát tesszük közzé. Az egyházközségek életének egyik fontos forrása a história domus (egyházi évkönyv, háztörténet), amit a váci református gyülekezet is - éppen úgy, mint minden más egyházközség - többféle, de hasonló céllal vezetett. Ebben rögzítették a gyülekezet legfontosabb eseményeit, krónikáját, sokszor bemásolták a felsőbb hatóságok által megküldött rendeletek szövegeit vagy azok kivonatát, és régi, időközben megsemmisült iratok szövegeit; bejegyezték a gazdálkodásra, a vagyontárgyakra, az épületekre, a legfontosabb jogi aktusokra vonatkozó adatokat, utalhattak benne korábbi, a história domus vezetését megelőző eseményekre. A história domus szubjektív forrás, benne nem jegyzőkönyvszerűen rögzítették a tárgyakat, tényeket, hanem a feljegyzéseket általában a lelkész vetette papírra az eseményeket követően, emlékezetére hagyatkozva. Ezért többnyire az ő véleménye tükröződik például a konfliktushelyzetek leírásában. E kiadvány alapjául szolgáló első forráscsoportot két, a Váci Református Egyházközség irattárában őrzött kötet képezi, melyek a fenti felsorolás b) pontjában História domus név alatt találhatók. E névvel azonban csak a kötetek forrástípusát kívántuk jelölni, valódi címük más volt, illetve más lehetett. A „históriás könyv" l. kötete Az 1783 és 1827 között vezetett kötet címlapja elveszett, így csak tartalmából tudunk következtetni arra, hogy milyen címet is adhattak neki. Valószínűleg a korban elterjedt „vegyes" tartalmú, rendeletek és körlevelek szövegeit és a gyülekezet életével kapcsolatos feljegyzéseket tartalmazó köteten a „Jegyzőkönyv" szó szerepelt. 5 VVL XV 48 Krónikák levéltári gyűjteménye, 43. Hörömpő Zsolt: A váci református egyház története és iratai. Vác, 1998. 36 p. A dolgozat megjelent ugyanezen cím alatt: Magyar egyháztörténeti vázlatok. 12. 2000. 1-4. 247-272.
