Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
76 VÁC ÉS EMLÉKEI A KÉSEI KÖZÉPKORBAN (1 301 -1 526) Baluszter II. Ulászló (Ladislaw) és a Jagelló család címerével Galéria. A baluszterek közül négy a székesegyház szentélykorlátjánál látható sorozathoz tartozik. Ottani kiállításukat az indokolja, hogy segítségükkel lehet a legjobban bemutatni, mennyire szoros kapcsolat volt [ a váci és a budai építkezések I között: a váci faragványokat i ugyanis ugyanaz a műhely | állította elő, mint a királyi palotáét, még az is lehet, hogy a fővárosból szállították őket Vácra. Két másik, ugyancsak a Galériában látható balusztrád nem ebbe a sorozatba tartozik, a sokszor vörös márványnak nevezett gerecsei vörös mész- I kőből faragták őket, az egyikre a 1 Mátyás királyt követő uralkodó II. I Ulászló nevének kezdőbetűjét, egy W-t (a lengyel név latinos alakja ugyanis Wladislaw), a másikra pedig a király családi címerét, a Jagellósast vésték. E két váci emlék méret és minta szerint megegyezik a budai vár Jagelló-kori reneszánsz baluszterjeivel. Báthori Miklós püspök - akárcsak egész családja - Mátyás halála után a Jagelló-dinasztia mellett tette le a voksát. Az új királyhoz való lojalitását fejezhette ki nevének és címerének a váci püspöki épületeken történő megörökítése. Ulászló király egyik öccse, Zsigmond, a későbbi lengyel király néhány évig Budán nevelkedett, 1500-ban meglátogatta Vácot is. Zsigmond herceg ekkor már láthatta családja szimbólumait Báthori Miklósnál. Nem ez az egyetlen emléke az uralkodóhoz való ragaszkodásnak a váci reneszánsz faragványok között. A szentélykorlát egyik baluszterének az oltár felé eső oldalán a szokásos motívumok között látható a Mátyás király egyik emblémája, a hordó is. A váci várból a 18. században megmentett reneszánsz faragványok közül a leglátványosabb két kőtábla, ami az egyházmegyei gyűjteményben tekinthető meg. Az egyik négyszögletes, közepén a Báthoriak ún. farkasfogas címere látható, amit a Zsigmond király által 1408-ban alapított lovagrend, a Sárkány-rend névadó állata, a körré görbült sárkány vesz körül. A címerképet övező virágkoszorú felett egy püspöki süveg látható, ami Báthori Miklós tisztségére utal, alul pedig részben arab, részben római számokkal az 1485-ös évszám olvasható. Ez az évszám viszonylag pontoson mutatja a váci építkezések idejét: Hunyadi Mátyás uralkodásakor, a nyolcvanas évek közepén vagy második felében keletkezhettek ezek az emlékek. Ehhez a táblához hasonló került elő a nógrádi várból is, azon az 1483-as évszám látható, ezt ma Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthetjük meg. A másik reneszánsz kőtáblán nincs dátum, megformálása nagyon hasonlít az elsőhöz, azonban egy háromszögletű keretbe foglalták, talán egy szentségtartó, vagy egy oltár részlete lehetett. A szentélykorlát kőbábja Mátyás király hordós emblémájával Báthori Miklós évszám nélküli címere Báthori Miklós farkasfogas címere (1485) Báthori Miklós 1483-as címere
