Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)

Tartalom

VÁC A 20. SZÁZADBAN

169

húsznál több munkás dolgozott. A kisiparosokat a Vác és Vidéke Ipartestület fogta össze.

A városvezetés iparpolitikája következtében egyre több gyár települt a városba. Még 1943- ban is tizenöt gyár keresett telephelyet, négy pedig a háborús állapotok ellenére is épült itt. A városvezetés támogatta a munkáslakás építést is. A két világháború között kezdte meg működését 1919-ben a cementárugyár, 1921-ben a Vád Ecetgyár Rt., 1922-ben a Kodak Ltd., a Váci Mészhomok- és Téglagyár, az újjáalakult Budinszky- Bódenlosz Vasöntöde és Radiátorgyár, 1923-ban a Globe Harisnyagyár, 1927-ben a Váci Fonógyár,

1928-ban a Nándori-féle - később Szántó és Nándori Hengermalom, 1933-ban a Salzmann és Társa Rt. Fonógyár, 1935-ben a Neumann és Társa cég

bélésszövőgyára, 1943-ban a Hamerli János-féle bőrgyár és Halmi Pál vegyészeti gyára.

A váci gyárak és üzemek alapításában részben külföldi tőkés érdekeltségek is részt vettek. A Horganyhengermű Rt. csak 1923-ban lett magyar részvénytársaság, azt megelőzően külföldi érdekeltségek leányvállalataként működött. A Váci Fonógyárat két cseh-német származású, svájci állampolgárságú család, a bélésszövőgyárat csehszlovák érdekeltségű cég alapította. A legjelentősebb beruházás is külföldi, angol alapítású volt. A Kodak Ltd. 1912-ben kereste meg először a kormányt azzal a céllal, hogy hazánkban gyárat szeretne üzemeltetni. A fővároshoz közel eső, kedvező közlekedési feltételekkel bíró Vácot választották az építendő gyártelep helyszínéül.

1922. április 28. - Horthy Miklós kormányzó látogatása a Kodak-gyárban