Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
170 VÁC A 20. SZÁZADBAN Az 1913-ban megkezdődött építési munkákat az első világháború megszakította, így csak 1922 márciusában kezdődhetett meg a munka a gyárban. A gyár vezetése angol kézben volt. Kezdetben csak 49 munkást foglalkoztatott, 1930-ra azonban már közel háromszor annyian dolgoztak a gyárban. A két világháború között Vác legkorszerűbb iparvállalata volt a Kodak. A település természetföldrajzi helyzetéből, talajtani adottságaiból és nem különben a városvezetés hathatós támogatásából következően a mezőgazdaságban a gabonatermesztés mellett az országos átlagot meghaladóan volt jelen a gyümölcs- és - újból - a szőlőtermesztés. A főváros külső agglomerációs gyűrűjéhez tatozó város határában alma-, körte- és őszibarackfák adtak jó minőségű termést. A kertművelés fellendülésére a városba telepedő és ott mintakertészetet létrehozó bolgárkertészek is nagy hatással voltak. Exportra termelt a Magyar-Belga Kertgazdasági Részvénytársaság. A Naszály lejtőin újból szőlőskertek sorakoztak. A minőségi szőlőkből - Vácott nem volt direkt termő fajta - minőségi bort készítettek. A Váci Káptalani Bérpincészet híres volt kiváló borairól. A kereskedelem átalakulóban volt. A mezőgazdasági árucserében a két világháború között továbbra is fontos szerepet játszottak a váci vásárok. Különösen az állatvásárok voltak népszerűek. A gazdák állataikat nemcsak a helyi vásárokon adták el, de exportáltak Európa más országaiba is. A kereskedelmi cégek főként fát, gabonát és bort értékesítettek. Jelentős volt a Váci Hangya Szövetkezet. A helyi kereskedelemben továbbra is fontos szerepet játszott a város piaca. A piac a két világháború között is korábbi helyén, a város főterén volt. A 30-as évektől állandó, vásárcsarnoknak titulált 20 fülkés elárusító-bódésor állt a Curia szálló előtti területen, a sátrakat pedig a domonkos templom előtti területen állították fel. A halpiac a piarista templommal szemben, a Szentháromság-szobornál volt, de egyes árukat az Eszterházy utca végénél a Duna-parton, rögtön a hajókról árultak. A gazdasági konszolidáció ellenére a közegészségügy helyzete nem fejlődött a kívánt mértékben. A már 1900-ban hőn óhajtott kórház a két világháború között sem épült fel, ennek ellenére az egészségügyi ellátás lassú javulást mutatott. Az Országos Stefánia Szövetség megalakulásával előtérbe került az anya- és csecsemővédelem. Vácott 1920-tól dolgoztak „stefániás” védőnők. A magyar egészségügyben a preventív egészségvédelem finanszírozásában az amerikai Rockefeller Alapít-
