Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
A NAGY VÁLTOZÁSOK SZÁZADA - A 19. SZÁZAD 157 között katonai szállásház, 1806-ban kerül ismét egyházi, káptalani tulajdonba. Ekkortól a nyugdíjazott papok háza (Deficientia), majd a papi nyugdíjalap bérháza, s homlokzatát az 1880-as években „modernizálják" és építik át eklektikus stílusban. Ez a sorsa szinte mindegyik főtéri épületnek. Az 1867-ben alapított Váci Takarékpénztár (17. szám) és a kereskedőházak többsége már a századforduló eklektikus stílusában épül vagy alakul át, s többnyire csak az egyházi épületek és a városháza tartják meg barokk vagy copfstílusú homlokzatukat. A városház udvari részét 1893-ban bővítik ki, építenek új istállókat. Az új közgyűlési terem már a következő században, 1911-ben készül el. A városházával szemben, az egykori püspöki palotában 1802-ben nyílik meg - Cházár András (1745-1816) kezdeményezésére - a Siketnémák Országos Intézete. Az ország első ilyen jellegű intézete éppen száz évvel később bővül egy az Eötvös utcára néző önálló épülettel, ahol a gyógypedagógiai tanítókat képezik. Az intézet parkosított udvarán látható ma is Cházár Andrásnak és 1899-től az intézet igazgatójának, Borbély Sándornak (1866-1932) a szobra. A Köztársaság útnak a Főtér északi végétől folytatódó szakaszán áll az Arany Szarvas vendéglő (19. szám), a reformkori váci színjátszás és előadó művészet egyik színhelye. A vele szemben álló épület (26. szám) a Hajnik család tulajdona, s ebben lakik Hajnik Pál, Vác 1848-as és 1861-es országgyűlési képviselője. Lotz Károly festőművész 1841-től a gyermekkorát tölti itt, és fest lovakat, felhőket és az 1849. júliusi váci csatát. A Főtérről a révhez vezető Eszterházy utcában iparosok, magyar szabók laktak, innen az utca korábbi, Magyarszabók utcája elnevezése. Az utca végében álló Migazzi-hidat még 1764-ben építtette Migazzi Kristóf püspök, így tehát száraz lábbal kelhetünk át a városból egy mély árokban lefolyó csapadék- és szennyvíz fölött. De sietnünk kell, hogy még megláthassuk a hidat, mert 1889-90-ben az utca közepén levő csapadékvíz-árokba csatornát fektetnek, betakarják, és az így feleslegessé váló, a közlekedést akadályozó hidat lebontják. Az utca nevezetes saroképülete a főszolgabírói hivatal (ma idősek otthona) 1909 körül épül fel szecessziós stílusban. Az innét nyíló Zsidó, Rác és Görög (ma Katona Lajos) utcában álló görögkeleti templomot (ma múzeumi kiállítóhely), népszerű nevén Görög templomot egyre kevesebben látogatják, mivel a rác közösség tagjai részben elmagyarosodnak, részben kivándorolnak. Ugyancsak a Főtérről nyílik a város egyik legöregebb utcája, a Széchenyi utca, amelyik a 19. században éli virágkorát. A város egyik legforgalmasabb utcája lett azt követően, hogy megindult a vasúti közlekedés. Ennek ellenére csak néhány jelentősebb épületet emelnek itt. A sarkon lévő, akkor még földszintes Mitterhoffer-házban van az Arany Hordó vendéglő (becenevén a Füstös), ahol 1848. március 15-én A siketnéma intézet Eötvös utcai épülete
