Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
158 A NAGY VÁLTOZÁSOK SZÁZADA - A 19. SZÁZAD A város egykori kereskedő utcája, a Széchenyi utca egy szemtanú beszámol a pesti forradalmi eseményekről. Később ez a - most már emeletes - ház a Tragor család kereskedőháza, melynek sarkát rendre ott támasztják a „povalyacsok" (a szlovák poválovat = hentereg, napot lop, lustálkodik szóból). Az idősebb Tragor Ignác többször bepanaszolja őket a városnál, mondván, hogy jelenlétükkel rontják az üzletmenetet. A Széchenyi utcában működik még több pénzintézet: a Vác és Vidéke Hitelszövetkezet (1. szám), a Váci Egyházmegyei Takarékpénztár (4. szám), 1913-ig az Ipar és Kereskedelmi Hitelintézet (8. szám) és számtalan üzlet. Az utca végén (ma az itteni legnagyobb élelmiszerbolt helyén) ál! a városi Korona vendéglő és kávéház. Közelében volt az egykori hatvani városkapu. Itt, a város szélén, a Vásártér északi végén (ma Eötvös utca) áll 1866 óta az evangélikus templom, majd a következő századtól a lelkészi lak és az iskola is.Tőle északra, a közelben már 1864-ben megépül romantikus stílusban az izraelita neológ zsinagóga Alois Cacciari olasz származású építész tervei alapján. 1890-ben mellette áll a hat osztályos neológ izraelita elemi népiskola. Ugyancsak a vásártér északi végében, az evangélikus templom közelében, a zsidó negyed elején (ma Szent István tér) építik fel 1884-ben az ortodox zsinagógát (amit az 1960-as évek második felében bontanak le). Az ortodox hitközség elemi iskolája mellett Talmud iskolát is létesít. Utunkat folytatva vasútállomáshoz a Rókuskápolna és a háta mögött elterülő temető mellett megyünk el. (A temetőt a 20. század második felében felszámolták, s csak a Rókus-kápolna mellet felállított temetői kereszt maradt meg mára az idők tanújaként.) A Széchenyi utca további kiépítése a Vásártéren túl a vasútállomásig csak a következő században folytatódik. Nem messze innen, a vasúton túl, az evangélikus és az izraelita temetőhöz, valamint tovább, a Gombásra vezető út elején (ma Naszály út) vásárol telket Neugebauer Sándor 1899-ben a Kobrák Cipőgyár céljára. A város iparos közönsége tiltakozik a gyártelepítés ellen, mondván, hogy„a gyártelep munkásaival majd bevonul a szocializmus városunkba is." Ennek ellenére a gyár 1906- ban megkezdi a termelést. Kisvác felé folytatva az utunkat mi is áthaladhatunka MáriaTerézia látogatásának alkalmából emelt diadalív alatt. ATeréziánum már nem működik, az épületet 1808-tól katonai akadémiának szánják, de az 1850-es évek elejéig katonai szekerészek kaszárnyája volt. 1855-ben építik át fegyháznak Reitter Ferenc tervei alapján, és ekkor készül el a régi épület közepén látható neogótikus Szent Szűz kápolna is. Az 1890-es évek végétől már csak a kápolna csúcsát láthatjuk a Duna-partról, mivel egy U alakú üzemi épületet toldanak a régihez. A Kőkapu melletti egykori Az evangélikus-templom A zsinagóga és az izraelita elemi iskola
