Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
A NAGY VÁLTOZÁSOK SZÁZADA - A 19. SZÁZAD 155 Az épületet 1853-ban modernizálják Alois Cacciari tervei alapján és egybekapcsolják a püspökpalota alatti kétszintes pincével, ami az uradalom pincészeteként szolgál. A kulcsársági épületben van présház, ebben kádak és satuk, mellette kocsiszín, pintérlak és bognárműhely is. Az uradalom legtöbbször nem maga kezeli a pincészetet, hanem bérlőkkel köt szerződést. 1898-tól azzal a Reiszmann családdal, amelyik a Köztársaság úton építi fel házát. A lebontott Szent Miklós-templom Nem messze innen a Szent Miklós téren áll 1885-ig a Szent Miklós-, az ún. Rossztemplom, amit ekkor már csak magtárként használnak. 1885-ben lebontják és helyére építik fel 1886-ra a Szent Vince irgalmas rend nővérei által vezetett római katolikus elemi, majd polgári leány- és ipariskolát. A következő században itt középvárosi fiúiskola, majd női felsőkereskedelmi és ipariskola működik. A közeli Káptalan utcában áll a káptalanváci városháza, ahol ügyes-bajos dolgainkat - ha káptalanváci lakosok vagyunk - elintézhetjük, de csak 1859-ig, mert ezután a sörházzá lett épületben már csak szomjat oltani lehet. Ha hosszadalmas volna az ügyintézés, megszállhatunk a közeli Kossuth Az Arany Csillag vendéglő a Kossuth téren téri Arany Csillag vendéglőben (ma Zeneiskola). A Kossuth tér a maga két kávéházával, a Műcsarnok és a Kaszinó (később Központi vagy Nemzeti) kávéházzal a helyi politikai és értelmiségi elit kedvelt színterei voltak. A Kossuth térről a Főtérre vezető Káptalan utcában a század első felében még működik a káptalanváci mészárszék. De az 1870-es években már itt kezdi meg működését a Reitter István által 1864-ben alapított, 1890-től gőzüzemű kocsigyár (ma múzeumi kiállítóhely). Tovább menve a Főtérre vezető úton (ma Köztársaság út) alig érzékeljük, hogy a város A Káptalan utca, Káptalanvác egykori főutcája
