Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
156 A NAGY VÁLTOZÁSOK SZÁZADA - A 19. SZÁZAD egyik legrégibb utcájában járunk, mivel a török hódoltság után felhúzott épületeket a 19. század végéig elbontják, vagy a polgári ízlésnek megfelelően átalakítják. A piarista rendházzal és templommal szemben még ott áll a postamesteri ház (helyére a 20. században az Iparudvar, majd a rendőrségi palota épül) és a Duna felé lejtő kertje végében a káptalani magtár (ma már ez az épület sem létezik). Az út a templomnál kiszélesedik a Szentháromság térre, ahol a pénteki halpiacot és a vasárnapi kirakodóvásárt tartják. Itt láthatjuk a Sokmészárszék (1765-ig a városban több helyen működő mészárszékek közös épülete) és a püspöki sörház épületét. Ez utóbbiba be is térhetünk, és megkóstolhatjuk a híres váci fehér sört. A 20. század elején a téren épül fel az Iparudvar. Tovább sétálva járjuk körbe a Piacteret, a mai Március 15. teret. A város e tere továbbra is megtartotta kisipari és kereskedelmi központi szerepét, sőt azzal, hogy 1867 után megélénkül a gazdasági-pénzügyi élet, újabb és újabb boltok és hitelintézetek nyílnak itt, vagy szűnnek meg. Továbbra is (egészen 1951-ig) itt működik a piac, ami igazán mozgalmassá teszi a tér életét. 1874-ben szabályoz-A Szentháromság tér a piarista templommal, szemben a postamesteri házzal, jobbról a Sokmészárszék épületével zák a piaci rendet „a vidéki termelő közösségek” érdekében. E szerint a Fehérek temploma előtt foglalhatnak helyet az iparosok, ettől felfelé az Arany Szarvas vendéglőig a gabonás kocsik, melyek között utakat hagytak. A téren jó ideig nem volt árnyékot adó növényzet, ezért 1877-ben akácfákat ültetnek a Főtér két oldalára. 1887-ben „styllszerű" kandelábereket állítanak a város csinosítása érdekében. A honfoglalás ezredik évfordulójára, 1896-ban, a millecentenárium évében a városháza előtt kialakítják a ráccsal kerített Konstantin-kertet Schuster Konstantin püspök tiszteletére. A főtéri Kúria (20. szám) a város egyik legöregebb épülete. Már a múlt század végétől kvártélyház, majd 1810-1818 között az Esterházygyalogezred növendékháza. Ezt követően ismét szálloda. Az 1880-as évektől nagytermében rendszeresen tartanak színházi, mozi- (Curia mozgó) és ismeretterjesztő előadásokat; hangversenyeket, bálokat és kiállításokat rendeznek itt. Fehér csuhás domonkos szerzeteseket már hiába keresünk a városban, emléküket csak templomuk népszerű neve, a Fehérek templo-A Főtér északi és déli oldala a 19.század közepén (PMMI-TIM) I ma őrzi, mely 1796-tól felsővárosi plébániatemplomként szolgál. A hányatott sorsú egykori domonkos rendház 1785-1796 között ideiglenesen piarista rendház, 1796-1806
