Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)

Tartalom

A NAGY VÁLTOZÁSOK SZÁZADA - A 19. SZÁZAD

151

i

I A Duna Hegyes torony alatti szakasza

rendezési tervét. Ennek alapján építtetik ki 260 méter hosszúságban az Eszterházy utcától a Petróczy utcáig, azaz a révtől a hajóállomásig a Mária Terézia rakpartot (ma Ady Endre sétány), hogy egyidejűleg mint korzót is a város „legkedveltebb sétahelyévé'tegyék. Nem kis büszkeséggel számol be az addig elvégzett munkákról Gajáry Géza polgármester 1891-ben. Eszerint,,...a város rendezése és szépítése érdekében oly mérvű munkálatokat és műveket létesített, aminőkkel kevés vidéki város dicsekedhetik". Az 1893-ra befejezett munkák során a rakpartot a budapesti országház előtt felszedett és a városnak ingyen átadott 256 méter hosszú vaskorláttal kerítik el. Három vaslejárót alakítanak ki, felszerelnek 7 nagy vaslámpát, a partot fásítják, járdát építenek és megtiltják a szemét lerakását. A Duna-part további kiépítése, rendezése és szépítése a 20. században folytatódik.

Századunkban a város több és más jellegű szálon kapcsolódik a Dunához, mint manapság. Mint ivóvíz- és élelmiszerforrást, közlekedési utat, kereskedelmi és iparűzési színteret, energiaszolgáltatót a vízimalmoknak, „mosodát” és szennygyűjtőt egyaránt használják, de az árvizek miatt veszélyforrást is jelent. E sokirányú kötődést tükrözi, ahogyan 1877-ben (délről északra haladva) szakaszolják a Duna-partot és vetik ki a kikötési díjakat: 1. A Füzestől a püspöki kert végéig épületfákat lehet lerakodni és feldolgozni, vízi járműveket tatarozni és építeni; széna, szalma, zsúp és egyéb takarmányneműket tárolni; szenet és tüzelőfát lerakodni, és ez a katonai mosoda is. (Ez utóbbi esetében gondoljunk a közeli laktanyára!) 2. A püspöki kerttől a Petróczy utcáig építési, utca- és járdaburkolati anyagokat, égetett anyagokat tárolhatnak. 3. A Petróczy utca végi partszakasz lóúsztatóként és vízmeregető helyként használható. 4. A Fürdő utcai sörház Duna-parti kertajtajáig a tímárok és a ruhafestők helyezhetik el a szárítást szolgáló talpaikat, illetve köthetik ki a halászok bárkáikat, csónakjaikat és az apróbb vízi „edényeket". 5. A Sörház kertajtajától az Eszterházy utcáig a révedényeket horgonyozhatják le. 6. A következő 38 méteres szakasz dunai fürdőhely. 7. Az ezt követő kiépített rakpartnál van a gőzhajó kikötő. 8. A rakparttól a fegyház alsó sarkáig mintegy 335 méteres szakasz a vásáros hajók rakodóhelye. 9. A fegyház alsó sarkától a Molnár utcáig lehet tárolni az ölfát és az épületanyagokat, és itt van a fegyházi uszoda is. 10. A Molnár utcától északra mindenféle vízi építkezésekhez használt anyagokat lehet elhelyezni.

Gőzhajó 1840-ben köt ki először Vácott, s ezután a menetrend szerint közlekedő hajókkal is el lehetett jutni Pesten át akár Bécsig is. Az első hajóállomás (1930-ig) a mai Petróczy utca végében levő U alakú, ma is álló épületben van, egybekötve a patkós báljairól híres Fehér Hajó vendéglővel. A gőzhajó-társaság 1872-ben egy második hajóhidat is felállít az Eszterházy utca végén, ami 1889-ben megszűnik, és ezt követően a fegyház alatt létesít hajókikötőt.

A Duna és partja tehát sokféle tevékenység gyűjtőhelye. Az éppen itt szétterülő Duna vizében lovakat fürdetnek, marhákat itatnak, de innét viszik az ivóvizet kis hordós kocsival. A folyó felső részén, a kisváci partszakaszon pedig ott sorakoznak a halászok ladikjai, melléjük kötve a haltartó bárkák, és a parton ott száradnak a halászhálók

Vác látképe a Vásártér irányába, 1898