Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
122 ÚJJÁTELEPÜLÉS ÉS A NAGY ÉPÍTKEZÉSEK KORA - A 18. SZÁZAD A HITÚJÍTÁS ÉS A NAGY ÉPÍTKEZÉSEK KORA A törökök ellen vívott felszabadító háborúk után a helyreállítási munkák hamar megkezdődtek. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy milyen lelki és testi erőfeszítések árán végezhették el a város újbóli romtalanítását és újjáépítését. Ennek korai Időszakáról, az 1686 utáni négy évtizedről viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk. Balogh Miklós püspök (1685-1689), visszatérve a városba, azonnal hozzálátott a püspökség újjászervezéséhez, a főtéri Szent Mihály-templom és környezetékancelláriát, a püspöki udvartartást és újjászervezték az uradalmat. A romeltakarítás és az építkezések a felszabadulás után megkezdődtek, de a két évtized alatt elvégzett munkát újból el kellett kezdeni a Rákóczi-szabadságharc idején keletkezett pusztítások nyomán. Ezt követően ismét helyreállították a középkor folyamán kiépített árkokat és felállították a városkapukat. Ekkor még úgy tűnt, a középkori város falak által határolt területe elegendő élette-Althann Mihály Frigyes püspök Eszterházy Károly püspök Migazzi Kristóf érsek-püspök nek helyreállításához. Az ő és utódai céljai között nemcsak a város újjáépítése szerepelt, hanem a katolikus hitélet megújítása is. E két cél megvalósítása látványosan egybefonódott, és ma az akkor keletkezett épületeken mérhetjük fel az egyház e tevékenységét. Az egykori török hódoltság területén elterjedt reformáció ellen egyrészt adminisztratív intézkedéseket hoztak, másrészt a katolikus hit újbóli elterjesztése és megerősítése érdekében újjászervezték az egyházi és a hitélet intézményi kereteit. Megújították az egyházmegyei szervezetet - többek között létrehoztak két plébániát -, a rét biztosít a következő évtizedekre. Ez azonban már sem a közép-, sem a törökkorban nem volt így, amikor a városfalon kívül is telepedtek le családok. Még inkább igaz volt ez az újjászülető városra, ahol rohamosan növekedett a lakosság száma, és foglaltak el újabb és újabb területeket az új épületek részére. Ugyanakkor a védelmi szempontok sem tették már szükségessé a városfalakat. Időközben újabb csapás érte a várost. Az 1731. évi tűzvészben szinte a teljes város a lángok martalékává lett. Ezt követően születtek meg azok a püspök-földesurakhoz - az Althannok, Eszterházy Károly és főként Migazzi Kristóf - nevéhez köthető városrendezési elképzelések, melyek nyomán újjászületett a város. Ha ma végigsétálunk a város egyes Vác 18. századi látképe egy mesterlevélen
