Nagy László: Emlékeim a hadifogságból 1914-1921 (Vác, 2018)
Nagy László: Emlékeim a hadifogságból, 1914-1921
helyeztek. Míg egyrészt igaz sajnálattal váltam meg Illés százados63 csoportjától és ezredtársaimtól, addig másrészt nagy szükségét éreztem a változatosságnak, hogy újabb erőt gyűjtve leküzdhessem a tábori élet egyhangúságát. A forradalom 1914-ben, amikor a frontra készülődtünk, azzal vigasztaltak, hogy Oroszország a forradalmak hazája, és hogy eljön az idő, amikor a nép fogja a kormányt békekötésre kényszeríteni. Három év múlva, amikor mi, teljes apátiában szenvedő hadifoglyok, félredobtuk utolsó reményeinket, a forradalom63 váratlanul söpörte végig az egész cári birodalmat. Orosz számítás szerint 1917. március 1-jén jutott kezeinkhez az első hivatalos híradás oly váratlanul, hogy alig akartunk hinni szemeinknek. A szibériai vasútvonaltól 250 kilométerre délre fekvő mongol határszéli városban a forradalmi hullámok nem okoztak valami nagy konsternációt.63 Mintha nem tudták volna a nagy fontosságú eseményt kellően mérlegelni. Bezzeg megváltozott a világ a hadifogolytáborban! Egy csapásra tört ki a lelkek mélyén lappangó lelkesedés, mely egy fogalommá alakult ki: győztesen haza! Nagy csoportokba verődtek a foglyok, az örömmámoros levegőben csak úgy cikáztak a nagy tervek, a szélsőségesen optimisták már a hazautazás programját vázolták, akadtak, akik már csomagolni kezdtek. A rég elfelejtett, de újra feléledt öröm érzése engem is mámorba ejtett. Valami különös nyugalom fogott el, s az ablakból hosszan elnéztem azt a tájat, amit különben hónapok óta már annyira megszoktam. De ma mintha ez nem lett volna a régi, a márciusi nap sugarai elnyelték a havat a kjahtai66 pravoszláv templom élénkzöld kupoláiról, aranyozott kettős keresztjei pompásan csillogtak, s úgy tetszett, mintha csak a mi reménysugarainkat tükröztették volna vissza az ég felé. A Mongolországba vezető út nyüzsgött a forgalomtól. Mongol és burját lovasok száguldtak rajta, a kínai lovasoktól kísért teve- és jakkaravánok úgy nyüzsögtek rajta mint a hangyák a hangyabolyokat összekötő utakon. A Góbi-sivatag ciklonjaitól végigsöpört vidék ma nem volt oly szánalmas kinézésű, mint máskor. Három napig felénk sem néztek az oroszok. 24
