Fekete István: Piac – Konstantin – Március 15. tér (Vác, 2006)
Dr. Molnár Lajos Vác Város Levéltára várostörténeti anyagában találhatók a Vác Városi Tanács V. B. Műszaki Osztályának iratai és tervtári gyűjteménye, amelyek a Március 15. térnek s környékének - 1951-1963 között folyó - átrendezésére, átépítésére és a tervezésének főbb szempontjaira vonatkozó legfontosabb iratokat tartalmazzák. A főterünk kialakulásáról, fejlődéstörténetének egyes periódusairól, átépítéseiről és a 18-19. századi építkezések és városrendezés következtében kialakult térszerkezetéről a Szent Mihály-templom ásatásai során előkerült leletek és épületmaradványok ismeretében Dr. Tettemanti Sarolta és Batizi Zoltán: Térből térre - a Szent Mihály-templom régészeti kutatásának eredményeiről című, Zomborka Márta által szerkesztett kiadvány ad hiteles képet. A tér berendezése az 1933-ban az I. világháborús emlékmű, 1945- ben pedig a II. világháborút követően a szovjet tiszti emlékmű elhelyezésével bővült. Amikor az 1950-es évek elején a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) szorgalmazására megindult a jelentős műemléképületekkel rendelkező városok városközpontjainak rehabilitálása, városunk gazdag barokk épületállománya miatt a figyelem középpontjába került. Dombay Sándor osztályvezető-mérnök 1951. augusztus 10-én bejelentette a Vác Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának, hogy „az Építési Konstantin térből Március ij. tér Minisztérium által megrendelt és a Budapesti Városrendező Iroda (BVI) által készített Március 15.-e tér rendezési terve elkészült." A rendezési terv előkészítését megelőzte a BVI által 11712/1951.7.4. sz. összeállított „Építési Szabályzat a váci Március 15. tér környékének rendezéséhez". Az építési szabályzat kiegészítője az 1340/1 tt. sz. tervrajznak és kiterjed az alábbi szabályozási területekre: Március 15. tér, Széchenyi utca a Görgey utcától a Március 15. térig tartó része, a Köztársaság utca és a Konstantin tér közötti szakasz, Lőwy Sándor (ma: Káptalan) utca, a Piarista utca, a Bartók Béla (ma: Eszterházy) utca, a Szentháromság tér és a Kossuth tér." A BVI képviselői - Perneczky Sándor, Pogány Frigyes' és Florier Miklós2 - a város részletes rendezési terve elkészítése során Dombay Sándor főmérnökkel készített feljegyzésben rögzítették a Március 15.-tér rendezése során követendő tervprogramot. A tervprogramban meghatározták: „a fő forgalmi irányokat, az autóbusz forgalom rendjét és a buszállomás helyét, a nyilvános illemhelyek terepsík alá süllyesztését, a gyalogjárók elhelyezését és szélességét, a tér esztétikai rendezésének szempontjait, a piac átköltöztetésének szükségességét, a szobrok és az emlékművek áthelyezését, továbbá a Szent Mihály-templom feltárását és a tér parkosítását." A végrehajtó bizottság a 230/1951. sz. határozatában intézkedett a téren található szobrok és emlékművek áthelyezéséről, s új helyeken
