Fekete István: Piac – Konstantin – Március 15. tér (Vác, 2006)
való felállításáról. Az áthelyezés költségeit a város nem tudta fizetni, ezért a Pest Megyei Tanács V. B. Terv- és Statisztikai Osztályától kérte a költségek tervezését. A Budapesti Városépítő Tervező Iroda az emlékmű elhelyezésére vonatkozó újabb javaslatot tett, amit a vb. megtárgyalt, és a 313/1951. sz. határozatával 1951. november 23-án elfogadott. Ennek a határozatnak alapján „az 1914-1918-as háborús emlékműnek a fehérek templomának oldalára való elhelyezését kimondja, ahol a mai emlékművel összeépítve kerülnek felállításra". A Március 15.-e tér átépítésében és a kiviteli tervek elkészítésében jelentős szerepe volt Pogány Frigyes építész, művészettörténésznek és Horler Miklós építész, építésztörténésznek. A tervezők a részletes rendezési terv részét képező „műleírásban" rögzítették a tervezés során követendő alapelveket és meghatározták az átépítés során jelentkező főbb feladatokat. Az 1963-ra befejeződött a város történelmi belvárosának Migazzi Kristóf váci megyéspüspök utáni második jelentősebb átépítése. Az átépítés eredményeként alakult ki a Március 15. tér „új arculata”. A funkciójában és képi megjelenésében megváltozott, megújult főtér több évtizeden át szolgálta a város lakosságát s idegenforgalmát, lebonyolította az egyre növekvő gyalogos és közúti közlekedést. A város főterének újabb átépítésére 2003-2006 között került sor. Az átépítést megelőzően megtörtént az 50-es években elmaradt Szent Mihály-templom régészeti feltárása is. Horler Miklós és Pogány Frigyes építészek műleírása a Március 15. tér részletes rendezési tervéhez. Irányelvek: A tér rendezésénél az alapelv - a megadott programmal összhangban - az volt, hogy a korszerű közlekedés igényeinek megfelelő forgalmi rend biztosítása mellett, a tér mint a város történelmileg kialakult központja, ennek következtében értékes, zárt műemléki városképet alkot, tartalmi jellegéhez méltó és annak külső megnyilvánulását megfelelően elősegítő kialakítást nyerjen. A terv változatlanul megtartja a jelenlegi térfalakat, illetve beépítéseket, mivel ezek legnagyobb részben műemléki és városképi szempontból véglegesen fenntartandó és megőrzendő épületekből állnak. Forgalmi rendezés: A terv a közlekedést a város a jövőbeli fejlődés következtében várhatóan növekvő forgalmi igényeknek megfelelően kívánja rendezni. A tér körül egyirányú körforgalmat ír elő, amely a betorkoló utcák forgalmát kedvezően kapcsolja össze, és keresztezés nélküli közlekedést biztosít, másrészt pedig lehetővé teszi a térfelület közepének egységes kialakítását anélkül, hogy azt a kocsiforgalom átvezetésével fel kellene szabdalni. A házfalak mentén húzódó gyalogjárdák végig 4,00 m szélességűéi a kocsiút az egyirányú forgalomra való tekintettel általában két nyomvonal - tehát 6,00 m szélességűéi ... a közepét kirajzoló mező körül ugyancsak gyalogjáró fut végig 3,00 m szélességgel, ami a környező műemléképületeknek és a városképnek kedvező látószög alatti szemlélését teszi lehetővé.
