Horváth M. Ferenc: Vác városkalauz (Vác, 2014)
Tartalom
42 A székesegyház a 19. század közepén majd július 17-én Görgey megkezdte a visszavonulást a seregével Tokaj irányába. A város területén azonban megtámadtak az orosz csapatok egy hadoszlopot, és csak vad utcai harcok után tudta a magyar sereg elhagyni a várost. A szabad rablás tragikus következményeitől Zichy Hippolyt kanonok mentette meg a várost, amikor kegyelmet kért Paszkievics orosz tábornoktól. A szabadságharc leverése után az országra a megtorlás és az önkény árnyéka borult. A forradalomnak voltak olyan vívmányai, amelyeket az osztrák kormány nem tudott, nem is akart semmissé tenni. Eltörölték a több évszázados jobbágyi intézményt, megszüntették az egyházi tizedet, a földesúri joghatóságot, földhöz juttatták a volt jobbágyságot, eltörölték az országhatáron belüli vámokat, egyúttal megszűnt a földesúri joghatóság a város felett. Több sikertelen kísérlet után 1859-ben végre egyesült a két város, Püspökvác és Káptalanvác. Az önkényuralmi rendszer belső ellentmondásai 1860-ban Magyarországon újabb mozgolódásokhoz vezetnek. A tüntetések eredményeképpen országosan és Vácott is újraválasztották a 48-as képviselőket, akik azonban érdemi tevékenységet nem fejthettek ki. Az osztrák-magyar kiegyezés nem volt tovább halasztható. 1865 decemberében országgyűlési képviselőválasztásokat tartottak, s az új országgyűlésen folytatott tárgyalások eredményeképpen 1867 februárjában kinevezték a magyar kormányt. Az 1867. évi kiegyezést követően megszülettek a kapitalista, a polgári átalakulást elősegítő törvények. Vácott jelképesen is megjelenítették az ország visszanyert A főtér déli és északi oldala a 19. század közepén A váci csendőrség épületének tervrajza, 1853
