Horváth M. Ferenc: Vác városkalauz (Vác, 2014)
Tartalom
43 szabadságát, és az országban elsőként 1868-ban emlékművet állítottak az 1848- as honvédek tiszteletére. A volt földesurak és jobbágyok 1867 novemberében kötötték meg az úrbéri egyezséget, s az 1870-es birtokrendezést követően a volt jobbágy és zsellér szabadon birtokolhatta és használhatta elkülönített földjét. A versenyt, a korszerű termelést akadályozó céheket 1872-ben megszüntették, helyettük ipartársulatokat, majd ipartestületet szerveztek. A manufakturális szintű ipart egy kocsigyár, ecetgyár, gőzmalom, szalmahüvelygyár és bőrbútorgyár képviselte az 1850-1870-es évektől. A gyáripar első képviselője, a szövő- és kötőgyár A gyáripar első képviselője volt a szövő- és kötőgyár, a hengermalom és a horganyhengermű. Az 1880-as években igazi csapásként érte a szőlőtartó gazdákat a filoxéra pusztítása, melynek nyomán több száz család veszítette el megélhetési alapját. Ez egyesületalapítási láz csak az önkényuralom szorításának enyhülése után tört ki. Létrejött a kaszinó, a legényegylet, a dalegylet, a múzeumi egylet, a felekezeti ^**^,*< A/ i* ______ m 1*;***- /<-' <Cj REm;[ R "" N (gfeSfiádMt kocsinyáros BUDAPEST. A Reitter-kocsigyár alapon szervezett nőegyletek, olvasókörök, gazdakörök, betegsegélyző egyletek, temetkezési egyletek, tűzoltóegylet és sportegyletek. 1870-ben alapították az első újságot, Váczi Lapok című hírlapot, 1888-ban az első zeneintézetet, színháztermet és egy 50 férőhelyes magánkórházat. Az egyházi elemi iskolák mellett több magániskola, ipariskola, vasárnapi ismétlőiskola is létesült, és 1893-ban megalapították az első polgári iskolát is. A kegyes tanítórendi gimnázium az 1880/81-es tanévtől érettségi vizsgajoggal rendelkező főgimnáziumként működött. Cházár András kezdeményezésére 1802-ben avatták fel az ország első siketnéma intézetét, ahol 1867-1904 között siketnéma tanárgyakornoki képzést is folytattak. Canzi Ágost: Szüret Vác vidékén
