Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1941-07-01 / 3-4. szám

• •

Az orosz német háború előzményei

Európa tragédiájának magva benne volt a Versailles! Békében, a gazdasági rendszer ellentmondásaiban, a krízisekben és az imperialista versengésben. Mire ezeknek a tényezőknek a hatása t oly tán Hitler uralomra jutott Németországban, ebből a magból mar telebélves fa nőtt, mely sötét árnyékot vetett az egész kontinensre. Hamarosan meg is hozta ez a fa a maga gyümölcseit.

A hitlerizmus barbársága megrendítette az egész világot. De amig a közvélemény külföldi beavatkozást és a rend helyreállítását követelte, az angol és francia kormánykörök a vállukat vonogattak sőt titokban a kezüket dörzsölték. Az orosz és tőle függetlenül a lengyel kormány felajánlotta a nyugati nagyhatalmaknak közreműködését a fasizmus leverésében de elutasították őket. Németország fegyverkezni kezdett, a német hadiipar éjjelnappal dolgozott de Anglia és Franciaország nem mozdult; noha sorra vesztette el keleteurópai szövetségeseit : Lengyelország 1934-ben, látva, hogy nem várhat segítséget, megnemtámadási szerződést kötött Hitlerrel. A Kis-Ent.ente agonizálni kezdett (bár csak 1938-ban .szűnt meg végleg), hasonló okból. Keleteurópa a fasizmus bűvkörébe került, de ez a franciákat nem látszott zavarni. 1936-ban — most öt éve — kitört a spanyol háború. Mindenki látta, hogy a fasizmus merényletéről sőt straté gai pozicio vételéről van szó, de az angol és francia politika, melyet 'ez a merénylet fenyegetett, segítette, direkte vagy indirekte a fasisztákat. Azután tálcán felkínálták Hitlernek Ausztriát és Csehszlovákiát. Nem fegyverkeztek, hanem a béke apostolainak adták ki magukat minden árulás után. És mindez miért? Mçrt minden anyagi és erkölcsi segítséget meg akartak adni Németországnak a “kommunizm,us elleni kerszteshadjárat” megkönynyitésére.

És most, ez után a rövid bevezetés után helyben is vagyunk. Csehszlovákia felosztása után ugyanazok, akik Münchenben leültek Hitlerrel egy tálból cseresznyét enni a “béke érdekében”, egyszerre tárgyalásokat kezdtek a Szovjetunióval, mert engedníok kellett a felháborodott világközvélemény nyomásának. A tárgyalások, mint tudjuk, négy hónapig tartottak, de nem vezettek eredményre, mert nem is vezethettek. Nem arra szánták őket, hogy utolsó pillanatban még egyszer felépítsék a kollektiv biztonság elvét, hanem port akartak a világ szemébe hinteni.

A kezdeményezés orosz részről indult ki. Oroszország hajlandó lett volna közös erőfeszítéssel kiirtani a hitlerizmust • Nem igy a Chamberlainek és a Daladier-k, akik nem Hitlertől, hanem a kommunizmustól féltek. A tárgyalások folyamán csak követeitek é.s semmit sem Ígértek. Támogatták Lengyelországot abban a követelésében, hogy a Szovjetunió csak hadianyaggal se-25 —