Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1941-07-01 / 3-4. szám
gitse őket, csapatai ne léphessenek lengyel területre (hogy aztán ezt a hadianyagot a németek, vagy maguk az oroszok ellen használták volna, az nyílt kérdés mai’adt. Az angol és francia megbízottak különben minden meghatalmazás nélkül indultak el és úgy látszik nem is akartak komolyan tárgyalni, hanem az orosz hadi titkokat kikémlelni. Az egész tárgyalás nyilvánvaló komédia volt, melynek két célja közül az egyik sikerült, a másik nem. Nem sikerült az oroszokat egy egyoldalú szerződésbe beugratni és ennek révén a németek és japánok ellen uszítani, de sikerült a világ közvéleményét becsapni: a négy hónapos tárgyalásokat a nyugateurópai sajtó oroszellenes kampánnyal kötötte össze és négy hónap alatt igyekezett minél jobban megdolgozni a tájékozatlan olvasót. Az oroszok, saját szavaikat használva, nem voltak hajlandóak kikaparni a forró gesztenyét a nyugateurópai hatalmak számára, hanem ugyanolyan meggondolásoktól vezetve, mint a lengyelek 1934-ben (t.i., hogy ha nem sikerült a hitíerizmus ellen közös frontot összekovácsolni legalább saját országuk biztonságát akarták megóvni) s megnemtámadási szerződést kötöttek a németekkel. A szerződést a németek megszegték. De annak aláírása óta két év telt el és ez az idő az orosz politikát igazolta. Az elmúlt két év sok tanulsággal szolgált és kinyitotta a mi szemünket is. Látnunk kellett Lengyelország példáján, milyen segítséget várhatott volna a Szovjetunió Angliától és Franciaországtól. Láttuk a finn háborúban a nyugati nagytalmak reakciós politikájának teljes önzését és rövidlátó ostobaságát: Németország titkos szövetségesét támogatták minden eszközzel és egész rágalomözönnel árasztották el a világot. Minden eszközt megragadtak, hogy lebecsméreljék ugyanazt a hadsereget, melyet ma még ellenségei is csak dicsérni tudnak; imperialistának nevezték az orosz politikát, pedig most az egész angol nép örülhet,, hogy nem bombázzák a német ágyuk finn területről Leningrádot. Láttuk, hogyan dűlt Franciaország a vezetői által ásott sirba és hogyan tűnt *el Chamberlain és németbarát kormánya a magát megadni nem akaró Anglia éléről. Láttuk két év háborús erőfeszítéseit és nyomorúságát, egész Európa leigázását. Ezt a csaknem két éves időt Oroszország igyekezett jól kihasználni, mert tudta, hogy az összecsapás nem kerülhető ki. Lakosságát ez alatt az idő alatt 23 millióval (13 oio) növelte; uj, stratégiailag rendkívül fontos területekhez jutott és ipari termelését kb 25 ojo-kal fokosta. A kétéves háború pedig közben nyugaton elmérgesitette a helyzetet és lehetetlenné tette az angol-német együttműködést. Amig két évvel ezelőtt egy angol orosz szövetség ellenére is valószínűnek látszott, hogy a döntő pillanatban az angolok Hitlert fogják támogatni, most -ez a lehetőség elesik anélkül, hogy bármilyen szerződés is kötelezné — 26 —