Útitárs, 1993 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 2. szám

ÚT/TÁR5 SVÁJCI OLDAL LELKÉSZI JELENTÉS Részletek Joób Olivér, a Svájci Magyar­­nyelvű Protestáns Gyülekezetek Szövetsé­ge lelkészének beszámolójából - 1992.november. "Isten gondviselő jóságából adott az elmúlt munkaévben is lehetőséget, erőt és áldást a magyarnyelvű lelkigondozó munkánkra. Az eddigi munkaterülete­ket és szokásos alkalmakat megtartva szép rendben folyt a lelkészt szolgálat és a gyülekezetek élete. Egy-két új munkaággal is megpróbálkoztunk, mint az öregek délutánja, vagy az if­júsági délután Zürichben, az ökumeni­kus istentisztelet St.Gallenban, és a Zürichből küldött vasárnapi iskolai le­velek. A szolgálat és a gyülekezeti élet kö­zéppontja továbbra is az istentisztelet. Zürichben az elmúlt munkaévben 23 istentiszteletet tartottunk, ezekből ket­tőn két erdélyi református lelkész, Só­gor Gyula és Rigmányi János prédi­kált, egyszer Daragus Endre erdélyi evangélikus lelkész helyettesített. A hó negyedik vasárnapján és a nagy ünne­pekkor az istentisztelet után szeretet­­vendégség és kisebb műsor szokott len­ni. Kiemelkedő adatok: karácsonykor száz, húsvétkor 60, augusztus 23-án 80 körül volt a résztvevők száma. Sokszor jönnek magyarországi, erdélyi vendégek az istentiszteletre. Luzernban 13 istentiszteletet tartot­tunk, egy istentiszteletet a presbiterek maguk tartottak Weggisben, Egger Éva otthonában. A tavaly ősszel választott új presbitérium munkája összehangolt és hatásos. St.Gallenben 11 istentiszteletet tar­tottunk. Az istentiszteletek után mindig tartunk kávé melletti együttlétet. Febru­ár 16-án először tartottunk ökumeni­kus istentiszteletet. Ezen fellelkesedve a március 15-i istentiszteletet is közösen tartottuk. Istentiszteletet tartottam még Basel­ban, Schafthausenban, Badenban és Winterthurban, Dornbirnban (Auszt­ria) pedig karácsonykor és húsvétkor. Szolgáltam még Winterthurban a szö­vetségi közgyűlés alkalmából és Kappel am Albisban a Pünkösdi Találkozón tartott istentiszteleten. így az elmúlt munkaévben összesen 52 gyülekezeti istentiszteleten szolgáltam. Zürichben 19 bibliaórát tartottunk. Családlátogatásra és a személyes pász­torolásra, sajnos, kevés idő jut. Szük­séges a kapcsolattartás a nyugati pro­testáns lelkigondozókkal, a hazai és szomszédállamokbeli egyházi emberek­kel és sokféle szervezettel. Tagja vagyok a Kantonális Egyház idegen­­nyelvű lelkigondozói bizottságának, annak ülésén áhítatot tartottam. Több hazai és erdélyi lelkészt, lel­készházaspárt láttunk vendégül. Foly­tattuk a ruhagyűjtést és továbbadást. Három alkalommal nagy mennyiségű mhát küldtünk Magyarországra, többek között délvidéki menekülteknek. Ruhát adtunk idejövő menekülteknek, idelá­togató vendégeknek. Pénzadományokat is adtunk erdélyi lelkészeknek, teoló­gusoknak és az egyre növekvő számú szerencsétlen kéregetőknek. Isten tegye hirdetett igéjét gyü­mölcsözővé életünkben magunk üdvös­ségére, embertársaink javára és az Ő dicsőségére! Genf, Svájc. Az Evangélikus Világszö­vetséghez jelenleg 114 egyház tartozik, 54.4 millió egyháztaggal. 3.8 millió to­vábbi evangélikust számláló egyház nem tagja az EVSz-nek. A Baár-Madas gimnázium kórusa Zürichben A fluntemi református gyülekezet meghívására október végén ill.novem­­ber elején Zürichben szerepelt a buda­pesti Baár-Madas Református Gim­názium vegyeskómsa. Vasárnap délután a kórus Bázelben tartott nagysikerű hangversenyt. A rendezvények bevételéből anyagi támogatást is tudunk nyújtani az isko­la renoválási költségeihez. Az elszá­molás ugyan még nem végleges, de a kóms minden elvárást messzemenően felülmúlóan eredményes zürichi ven­dégszereplése bizonyosan komoly ösz­­szeghez foga juttatni a Baár-Madas református gimnáziunmot. (A Levél) * * * "MEGVALLOM, nem ilyen az az egyházi megújulás, amit sóvárogva vártunk. Nem azt vártuk a megújult egyházi vezetőségtől, hogy a vezetés módszerei és stílusa tekintetében ott folytassa, ahol azt a letűnt kommunis­ta rendszerrel összefonódott elődei abbahagyták. Pedig sajnos szaporod­nak az erre utaló jelek. A Reformá­tusok Lapja október 11-i száma hírt ad arról, hogy a budapesti Teológiai Akadémia tiszteletbeli professzorává avatta a Zsinat lelkészi elnökét, és közli az Akadémia új dékánjának írá­sát "dr.Hegedüs Lóránt püspök tiszte­letbeli professzori méltatása" címen. Ebben a dékán lelkendezve nevezi püspökét "Ravasz László eddig legra­gyogóbb tanítványának", akit az isteni ondviselés akkor küldött, amikor "hi­­etetlenül nagy volt a sötétség egyhá­zunkban”. Tudományos teológiai munkásságáról is dicshimnuszt zeng, mondván, hogy Hegedűs Lóránt disz­­szertációja, amelyet félévi bázeli kuta­tómunkája alkalmával írt, "az utóbbi évek teológiai szakirodaimának egyik gyöngyszeme. Hézagpótló mű..." És megtetézi e "bravúrteljesítményről" szólottákat azzal, hogy ennek "hatása alól a bázeü teológia tanári kara ta­lán mind a mai napig nem ocsúdott fel". Megtudtam, hogy a bázeü teológia tanári karának nem volt miből fel­ocsúdnia. A tanárok méltatták a "pici magyar baranyai faluból" Bázelbe jött fiatal lelkész szorgalmas kutató mun­káját és elfogadták diszszertációiát. Ennyi az igazság. A többi elviselhe­tetlen hízelgés. Annál elviselhetetle­nebb, mivel értesültünk arról, hogy a cikkíró dékán hasonló lelkesedéssel hízelgett annak idején Bartha Tibor püspöknek is. És elfogadhatatlannak tartjuk mi itt Nyugat-Éurópában azt is, amiről az Egyház és Világ 1992 szeptemberi száma az Európai Egy­házak Konferenciája prágai nagygyű­lésével kapcsolatban adott hírt. Eszerint a konferencia jelölőbizott­sága a Magyarországi Református Egyház küldöttségének egyetlen nő tagját (Vörös Éva debreceni intézet­­vezető lelkészt) javasolta a végrehajtó bizottságba. A lelkésznőt azonban a magyar küldöttek felszólították, hogy mondjon le a Zsinat lelkészi elnöké­nek javára, amit ő írásban meg is tett..." Részlet Szöllősy Pál: "Beteg társada­lom - beteg egyház?" c.cikkéből, "A levél" 1992.karácsony.

Next

/
Oldalképek
Tartalom