Útitárs, 1992 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 5. szám
ÚT/Tfíftsm _________ Menekülő ember a Bibliában 6. Az első keresztyének Azon a napon nagy üldözés kezdődött ajeruzsálemi gyülekezet ellen, és az apostolok kivételével mind szétszóródtak Júdea és Samária területén. . . . Akik pedig szétszóródtak, elmentek, és hirdették az igét. (Csel. 8, 1 és 4). Rettenetes keménységgel sújt le az üldözés kegyetlen ökle az első keresztyén gyülekezetre. Meg kell gondolnunk, hogy ezt a gyülekezetét maga a Szentlélek hozta létre közvetlen munkájával az első pünkösd alkalmával. Meg kell gondolnunk, hogy ebben a gyülekezetben maguk az apostolok munkálkodtak. Meg kell gondolnunk, hogy ez a gyülekezet teljes életét odaadta Jézusnak. A Megváltó tanításai nem üresen csilingelő szavak, hanem életalakitó erő gyanánt jelentkeztek benne, úgyhogy »szűkölködő sem volt köztük senki«. (Csel. 4, 34) Ha mindezt meggondoljuk, akkor el kell némulnia ajkunkon minden méltatlankodásnak, és el kell halnia minden fájó kérdésnek: miért éppen nekünk kell annyit szenvednünk és kellett annyit vesztenünk? Miért éppen nekünk kellett hontalanokká válnunk? Miután Istennek nem telik gyönyörűsége az ember szenvedéseiben, magasabb rendeltetése van annak, ha legjobbjait szinte védtelenül hagyja szétszóródni. És ez a rendeltetés nyilvánvalóvá válik akkor, ha az ember nem azt kérdezi lázadozó szívvel az Istentől, hogy miért, mi okból, hanem alázatosan azt kutatja: mi célból? Kétségtelen, hogy az első keresztyének emberileg éppen úgy szenvedtek az üldöztetés, az otthontalanság, a szétszórtság, szétszakítottság alatt, mint jelenünk üldözöttjei, menekültjei. De ők szenvedéseik közepette sem szűntek meg annak lenni, amivé lettek Jézus Krisztus által. Mint megváltott emberek jártak-keltek, hirdették hitüket szavaikkal, cselekedeteikkel, egész magatartásukkal s így tettek bizonyságot hitük erejéről. így lett üldöztetésük, menekülésük az evangélium terjesztésévé s töltötte be azt a célt, amelyet. Isten szánt neki, amely miatt engedélyezte. Nekünk sem szabad sohasem felejtenünk, hogy ott, ahol mi hajlandók vagyunk csak az emberi gonoszság diadalainak meglátására, talán Isten magasabb célkitűzése közelített el hozzánk is és csak az a kérdés, általunk is előrehalad-e az Isten ügye?! Kóts Lajos Távolkeleti »vallásháború« Szingapúr, ez a törekvő és gazdag városállam, nincs benne a világtörténelem sodrásában. Szinte észrevétlenül lett elmaradott országból modern ipari állammá. Jó üzleti érzékkel nagy gazdagságra tett szert és számottevő tényező lett a távolkeleti piacokon. Látogatóknak ugyan feltűnik, hogy meglehetős »egysíkúságra« törekszenek a vezetők, de hát ez - Japánnal és Kínával összehasonlítva - még a mérsékeltebbek közé tartozik. Szingapúr igazi tégely, amelyben fajok, népek, és a vallások szűk területen találkoznak egymással. Keresztény evangélisták, muszlim térítők és az ősi, kínai vallás követői versenyeznek egymással az egyre gazdagodó szingapúriakért. Ám az állam kínosan ügyel a vallási egyensúlyra is, s nem engedi, hogy az felbomoljon. Elvégre az egymással élés a legfőbb elv, mert - ez a politikusok logikája - ennek hiánya az ország stabilitását veszélyeztetné. Ennek a stabilitásnak kell tehát a vallási politikát is alárendelni. Nemrég érkezett a hír, hogy a parlament összeállította azt a négy parancsolatot, amelynek Szingapúrban mindenkinek, Budapest. A Magyarok III. Világtalálkozója megnyitó evangélikus istentiszteletén, augusztus 18-án Pátkai Róbert (London) és Gémes István (Stuttgart) voltak az igehirdetők a Deák-téri templomban. A Kálvin-téri református templomban Bertalan Imre püspök (Washington), Fülöp Dénes (Marosvásárhely), Vetési László (Kolozsvár) és Gulácsy Lajos (Kárpátalja) - a Mátyás-templomban pedig Huzsvár László püspök (Nagybecskerek és Bánát), Ortutay Elemér (Ungvár) és Tempfli József püspök (Nagyvárad) tartották ugyanabban az időben a megnyitó istentiszteletet, ill. misét. fenntartás nélkül, engedelmeskednie kell: 1. A nemzet a legfőbb jó. 2. Az egység alapja a család. 3. Az egyén vesse alá magát a köznek. 4. Konfliktus helyett egység a sokszínűségben. Tájékozottak tudják, hogy ez a négy »parancs« a konfuciánizmus alaptételeinek felel meg. Hogy a négy pont közé fölvegyék még az istenhitet, azt leszavazták a parlamentben. _____8 Rádióadásaink A Norvég Egyházi Misszió magyar nyelvű adásai a 49 méteres rövidhullámon szombaton és vasárnap 19 órakor kezdődnek. Szombati adásunkat Pátkai Róbert londoni evangélikus lelkész amerikai evangélikusok által fenntartott adása követi. Október 3. Missziói negyedóra (Kunos Jenő) 4. Áhítat (Bálint Józsefné) 10. Sorozat: »Krisztus és Mária.« (Gémes István) 11. Áhítat: (Havasi Kálmán) 17. Levelesláda (Pósfay György) 18. Áhítat (Simonfay Ferenc) 24. Gyermekprogram Nagytarcsáról (Gáncs Péter) 25. Áhítat (Varga Pál) 31. Zenés meditáció Reformáció ünnepére (Gáncs Aladár) November 1. Áhítat (Madocsai Miklós) 7. Missziói negyedóra (Terray László) 8. Áhítat (Győri Gábor) 14. Sorozat: »Lehet-e pesszimista a Krisztushívő?« (Gémes I.) 15. Áhítat (Sztojanovics András) 21. Levelesláda (Gáncs Péter) 22. Áhítat (Antal Béla) 28. Gyermekprogram Kelenföldről (Ferenczy Erzsébet) 29. Áhítat (Fóris Katalin) XXXXXXXXXXXXXX Magyar evangéliumi lap. Evangelisches Blatt für Ungarn. Előfizetési ár egy évre: DM 25.ill. annak megfelelő más valuta Bankszámla: Ung. Ev. Luth. Seelsorgedienst in Deutschi. Landesgirokasse Stuttgart (BLZ 600 501 01) Konto-Nr. 1180084 Szerkesztőbizottság-Redaktionsausschufi: Gy. Cseri, Grünbergerstr. 225a, 6300 Gießen; J. Glatz, Ortshofstr. 23, 5030 Hürth-Kendenich, BRD; Julianna Szabó, Pb. 23527, NL-1100 EA Amsterdam; L. G. Terray, Prestegárden, N-1640 Rüde, Norwegen. Szerkesztő-verantwortlicher Redakteur: I. Gémes, Berliner Str. 8, D-7120 Bietigheim. 2847811992
