Útitárs, 1992 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 5. szám

ISSN 0500-795-X MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP xxxvi.évfolyam 1992.5. szám Az evangélium világossága ». . . Ahol Jézus evangéliumára hallgató emberek vannak együtt, ott mindig ünnep van, ha fekete betűvel jelzi is a napot a naptár. Ahol pedig nincs ott Jézus, vagy pedig nincs, aki az evangéliumára hallgasson, ott nincs ünnep, akármilyen piros betűkkel írja is azt a naptár. Ma is hétköznap van a naptár szerint, de ünnep a szívünk sze­rint: evangélikus egyházunk egyetlen evangélikus ünnepe a reformáció em­lékünnepe. Ezen a napon sokezer em­ber állja körül a wittenbergi szerzetest, Luther Mártont, aki kereken négy és fél századdal ezelőtt szögezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom ajta­jára. Csak a lutheránusok száma közel 68 millió, ezen a napon azonban velünk EGYEDÜL A KEGYELEM ünnepel a sokmilliónyi egész protes­tantizmus. Nem azért állják körül lé­lekben Luthert, mert nagy ember volt, történelmi jelentőségű személy, ha­nem azért, mert Krisztust képviselte, s az evangélium világosságának fáklyája lobogott kezében. A reformáció emlé­künnepén is tehát az evangélium vilá­gossága a fő. Jézus a körülötte tolongó hatalmas tömegből egyeseknek beszél. Előbb a tanítványoknak. Nem a tömegöntuda­tot akarja erősíteni bennünk, hanem az evangélium világosságát akarja rá vetí­teni az életünkre. Úgy beszél hozzá­juk, mint hogyha nem is volna tömeg körülöttük. Hallgasd ma te is így az evangélium üzenetét, mintha egyedül néked gyújtotta volna meg azt refor­máció ünnepén Luther keze által Jézus Krisztus . . .« Túróczy Zoltán: Prédikációrészlet, 1953. EGYEDÜL KRISZTUS "475" ÉVVEL EZELŐTT. 1517. okt. 31.-én kezdődött el az EGYHÁZ REFORMÁCIÓJA VÉGÉTÉRT MÁR? AZ EGYHÁZ MINDIG REFORMÁCIÓRA SZORUL- MA IS -EGYEDÜL A SZENTÍRÁS A mentő szó »Krisztus követségében szolgáló ige­hirdetésnek ezért válik sajátos felada­tává, hogy az evangéliumot hirdesse a halálos betegség reménytelenségében élő emberiségnek. A kérdés tehát: ké­pes-e az egyház igehirdetése arra, hogy a megtört szívűeknek ítélő szó helyett mentő szavával hirdessen üdvösséget? Isten ugyanis ezt tette Fiának elküldése által. A szeretet ezen cselekedete az evangélium foglalata. »Mert úgy sze­rette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, ha-EGYEDÜL A HIT nem, hogy üdvözüljön a világ általa« (Jn 3,lók). Ez az életmentés a világba való elküldetés elsőrendű feladata. Örömhír és örök élet Jézus Krisztus­ban, aki megment az Ítéletben való elveszéstől . . . A hagyományos teológiai összefüg­gés törvény és evangélium között a fentiek megvilágításában értelmez­hető . . . ... Az egyház igehirdetésében, Krisztus új korszakában lehetetlen fi­gyelmen kívül hagyni, hogy Krisztus megváltói műve a törvényt betöltötte és ezzel felszabadított a kárhoztató íté­let alól. »Nincs tehát most már semmi­féle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak, mivel az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől (Rm 8,1-2) . . Vajta Vilmos: Hitből fakadó élet

Next

/
Oldalképek
Tartalom