Útitárs, 1988 (32. évfolyam, 5-6. szám)

1988 / 5. szám

»Magyarok tündöklő csillaga«

950 éve halt meg I. István király

Szent István a magyar királyság és a magyar kereszténység megteremtője. Kormányzói zsenijének köszönhető, hogy az Ázsiából Európába vándorolt magyarság, mint a népvándorlás késői népe, meg tudott telepedni és fenn tudott maradni Európában. Előtte századokon át és utána soha többé egyetlen nép sem tudta Európában fennmaradását biztosítani. Az a szerep, amelyet a magyarság Európában, mint a nyugat és kelet közvetítője s a nyugati kér.kultúra védelmezője betöltött, István király messzelátó és nagyszabású államalkotó elgondolásán épült fel.

István két vezérlő szempontja volt: a magyar állam függetlenségének megóvása és a kereszténység terjesztése és megerősítése. Nagy műve a magyarországi egyház megszervezése, tíz püspökség alapítása, az ország megyékre való felosztása, az államháztartás és a kormányzásban döntő szerepet játszó királyi udvar megszervezése. A kereszténység bevezetését már apja, Géza fejedelem (970-997) kezdte, aki Taksony halála után erőskezű uralommal vezette az ország sorsát. Döntő jelentőségű lett a kelet-nyugat irányú kalandozások és a nomád életforma megszüntetése, és a kereszténységhez való közeledés. 972-ben Géza meghívására Wolfgang sváb szerzetes megkezdte térítő munkáját a magyarság közt. 995-ben Géza megkérte fia, István számára IV. Henrik bajor fejedelem lányát, Gizellát. (Sírja Passauban, a magyar

(Folyt, az 1. lapról) meg is ölessék magukat.

Úgy mint Ő.

Mi, késő utódok, tudunk arról, hogy éppen ezen az úton vett diadalt a keresztyénség az őt környező világon. Isten akkor nyert dicsőséget és akkor adott övéinek dicsőséget, amikor Jézus szeretetével győzték le a világon a gyűlöletet.

Még egyszer el kell mondanom: Isten nem azzal bízott meg ma, hogy elringató szót hozzak el hozzátok. Hogy megsimogassam valakinek a lelkén a sebet. Ha már meggyógyítani nem tudom, mégis, hűvös érintéssel kis enyhületet adjak. Vagy édesízü szót mondjak annak, akinek a lelkét elborította a keserűség. Isten igazságot mondani küldött hozzátok.

Az igazság pedig ez:

A mi dicsőségünk az, hogyha a világ gyűlöletére szeretettel tudunk válaszolni. Ha így tesszük lehetetlenné a világ számára, hogy Istent szidalommal illesse. Sőt

kápolnában látható.) Még abban az esztendőben házasságot kötöttek Bambergben. 997-ben befogadta Géza Szt. Adalbert, volt prágai püspök (mártir) tanítványait és papjait, akik a csehországi pogányok üldözése elől menekültek. Számukra megépíttette Pannonhalmán a monostort. Ezt követően Géza meghalt és utódja István lett, 997—1001-ig mint fejedelem, 1001—1038-ig mint király.

Uralkodása kezdetén a pogány magyarok Koppány vezetésével 998-ban fellázadtak és pusztítottak. István a lázadást leverte és szigorúan megbüntette a lázadó Koppányi és társait. Koppány birtokát elkobozta és a pannonhalmi rendnek adományozta. 1000-ben István Aserik apát közvetítésével II. Szilveszter pápától kérte a királyság elismerését és megbízatást kapott a magyar katolikus egyház megszervezésére.

István e történelmi érdemét így értékeli a stuttgarti magyar evangélikus vezető lelkész: »Szt. István döntése, hogy Magyarország Rómához kapcsolódott, nem Bizánchoz - felbecsülhetetlen. Ha Bizánchoz kapcsolódott volna, úgy ma nem a nyugati kultúrához tartozna Magyarország és nem lett volna reformáció Európa legkeletibb részén. A nyugati kultúrához tartozást egyetlen kritérium bizonyítja: a reformáció bevezetése.«

II. Szilveszter pápa 1001-ben koronát és apostoli keresztet küldött István királynak, aki elismerte a Szentszék fennhatóságát az

szeretetünk hatalmával kényszerítjük rá a világot, hogy magasztalja Istent ezért a csodákat művelő szeretetért.

Söderblom Náthán, svéd evangélikus érsek - saját bevallása szerint - sokat gondolkozott azon, miképpen kellene legjobban meghatározni, kit értsünk a »szent« emberen? Sokszori megfogalmazás után mondotta - s úgy érzem, a Biblia igazolása mellett mondhatta -, szent az az ember, akinek az élete lehetetlenné teszi embertársai számára, hogy kétségbevonják Isten létezését.

Mielőtt igehirdetésemet ma befejezném, még egy szívből fölszakadó, könyörgő szavam van hozzátok, Kecskemét evangélikusai: Isten szerelmére kérlek, zárjátok bele hű szívbe a Megváltó szavát!

Szeressetek ebben a világban úgy, amint ő szeretett. Erről ismerje meg a körülöttetek élő világ, hogy az Ő tanítványai vagytok! És e szeretet miatt, ennek a nyomán legyen Istennek dicsősége! Ámen.

ország felett. István király koronázása után megalapította az esztergomi érsekséget. Aserik apát lett az első főapát Pannonhalmán és 1002-ben kiváltságlevelet kapott. Ebben az évben a király megalapította a veszprémi Szt. Mihály káptalant. A következő évben újabb pogány lázadás tört ki. Nagyszőny mellett véres harcban István leverte Ajtony és Gyula seregét, Ajtonyt elfogta és keményen megbüntette a lázadókat. Biztosította az ország északnyugati határát Boleszláv csapatai ellen. 1030-ban Konrád császár hadat indít Pannónia megszerzésére, de István kiűzte a támadókat s így biztosította a magyarság függetlenségét. Fia, Imre herceg halála (1031) veszélyezteti a folytonosságot.

1038-ban meghalt Szt. István király, aki évszázadokra megszabta a magyarság útját. A nagy király célkitűzései, békés kapcsolatok megőrzése, a jószomszédi viszony fenntartása minden irányban, ma is aktuálisak.

A Szt. István királyra történő megemlékezések Magyarországon, a hírek szerint országos méretűek. Bizonyos, hogy a »perestroika« és »glasnosty« adta lehetőségeknek megfelelők. Az égető kérdés az, hogy az országért felelősek őszintén gondolják-e a nemzeti megújulást vagy csak a dialektikus taktika jelenségéről beszélhetünk. Kérdés, hogy újra értéket nyernek-e oly fogalmak, mint erkölcs és etika? Erkölcs és etika nem vásárolható semmiféle kölcsönből, de ezek a fogalmak és elvek formálják a nemzet erkölcsi arculatát. Csakis erre épülhet egy ország jövője, sorsa; lehet szilárd a társadalom, a család, az egyén élete, nyerhet megbecsülést a munka, a termelés, lesz védve az anyagi és szellemi érték, a társadalmi tulajdon.

Más síkon is kérdés merülhet fel. A magyarországi klérus az ereklye hordozásával nem a vélt erőt szándékozik-e demonstrálni? A kéz kézfogást szimbolizál-e vagy hatalmi, egyházpolitikai célt szolgál? Ma a széles tömegekben milyen visszhangra talál az ereklye bemutatása, amikor az egyházhoz kötődés fellazult? 1984-86 közti szociológiai felmérés szerint a felnőtt lakosság 13,4 százaléka vallja hitét egyháza tanítása szerint. A »maga módján« hisz (?) Istenben 48,9 százalék. Ez vagy laza kötődés egy felekezethez, vagy semmilyen. Ezért csak illuzórikus lenne egy régi, letűnt »szentistváni Magyarország« restaurációs kísérlete, melyet a történelem rég a múzeumba helyezett. A hitből, szeretettől fakadó kéznyújtás országhatáron belül és kívül egymás felé, teremthet biztos jövőt a magyarság számára. Ez lenne a nagy király hagyatékának legszebb gondozása.

Engel Béla