Útitárs, 1983 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1983 / 4. szám

UT/TfíHS ígp (folyt a 4. lapról) de mást nem látnak benne. És sokszor úgy vagyunk vele, hogy az imádságunk kimerül a különböző kérésekben és így megpróbáljuk Istent foglalkoztatni. Ter­mészetesen úgy is van, hogy odame­hetünk Istenhez mindennel, minden ba­junkkal, ügyes-bajos dolgunkkal és kérhetünk tőle bármit. A kérésemet, a hiányomat, amit szeretnék, megmuta­tom neki és az Ő közelsége, az a nap­nak a közelsége. Az gyógyító, segítő közelség. És Isten hallja az én ké­résemet, kívánságomat és szívesen segít. Az imádkozás beszélgetés Istennel. Ebben a beszélgetésben Isten elé vihe­­tem nemcsak a saját bajaimat, hanem a másokét is. Az imádságnak ezt a for­máját közbenjáró imádságnak nevez­zük. Az egyik legnehezebb feladatom a konfirmandus oktatás. Valaki egyszer azt mondta, hogy a legjobb előkészület a konfirmandus órára, átnézni a konfir­mandusok névsorát. Nem az anyagon gondolkodni, hanem az embereken. Je­lenjenek meg egyenként lelki szemünk előtt, amíg az arc mögött a lelket is kezdjük látni. És ha kezdjük az embe­reket látni, akkor majd megjönnek a szavak is, hogy beszélni tudjunk velük s hogy azt megértsék és a szó eljusson lélektől lélekig. Régebben megmoso­lyogtam azokat, akik névsort vezettek, hogy kikért imádkoznak. Van ebben va­lami jó dolog. Az ember sok mindent felír; s mint ahogy a konfirmandusok névsorát átnézi az ember, hasonlókép­pen jó arra gondolni, rögzíteni, kire, mire kell gondolnia csendben, Isten előtt. Hogy a könyörgő imádság mit tud elérni? Bizonyos vagyok benne, hogy nemcsak engem változtat meg közben­járó imádságom, hanem én is elkez­dem a másik embert látni. Istennek vannak különös, csodálatos rejtett útjai arra, hogy az én csendes imádságomat áldássá tegye mások életében. A belső szoba tulajdonképpen jó ér­telemben véve, mindenkinek magánü­gye és oda nem illik bekukucskálni. Kir­­kegaard azt mondja, hogyha valakit imádságon kapnak, az úgy érzi magát, mint mikor egy leányt meglátnak, ami­kor a szerelmese levelét olvassa. Az ember nem szereti, ha mások megle­sik, meglátják érzéseit. Bár a belső szoba - jó értelemben véve - mindenki­nek magánügye, azonban meg vagyok győződve arról, hogy az imádkozó em­bernek lesz, van bizonyos kisugárzása, amit valami jónak, áldásnak tapasztal­hatnak meg az emberek. Glatz József Minden ötödik ateista Rádióadásaink A »World Christian Encyclopaedia« 14 évi kutatás alapján egy sereg adatot és prognózist közölt az emberiség val­lási helyzetéről. 1200 év óta először nagyobb a szí­nes keresztyének száma a fehéreké­nél. 1980-ban 1,4 milliárd keresztyén élt a világon, akik közül 18,5 % római katolikus, 7,9 % protestáns és anglikán. Ebben az évszázadban a keresz­­tyénség lett a világ legegyetemesebb vallása, bár nyugaton csökken a jelen­tősége. Az afrikai keresztyénség na­ponként 4 ezerrel nő az áttérések, és 12 ezerrel a megtérések és keresztelé­sek által. 2000-re számolni kell kb. 154 millió nem-fehér keresztyénnel. A túlnyomóan mohamedán Indoné­ziában hihetetlen sebességgel nő a ke­resztyének arányszáma: 10 év alatt 5,6 millió új tagja lett. Nigériában a lakos­ság 49 %-a keresztyén, 45 %-a moha­medán, holott a századforduló táján 73 % hitt a primitív vallásokban és 26 % volt muszlim. A többi világvallás híveinek számát így adja meg az enciklopédia: 723 mil­lió, azaz 16,5 % mohamedán, a hin­­dúizmusnak 583 és a buddhizmusnak 274 millió követője van. A zsidó vallá­­súak száma 17 millióra tehető. Hogy azonban ne essünk valami ra­jongó túlzásba, hadd álljon itt két meggondolkodtató adat: a Föld lakos­ságából minden ötödik ember vallásta­lannak mondja magát. Százalékban ki­fejezve 20,8 százaléka a lakosságnak ateista. S ez csak annál súlyosabb, ha ezeket az adatokat az 1900-asokkal hasonlítjuk össze: akkor két százalék volt vallástalan»- • ^ A Norvég Egyházi Misszió magyar nyelvű adásai minden csütörtökön és pénteken este hat órakor hallhatók a 31 méteres rövidhullámon. Július 7. Hazatérés (Galavics Sándor) 8. Hitünk alapvető kérdései X: Az egy­ház egységéről (Pósfay György) 14. Ádám és Krisztus (Pátkai Róbert) 15. Levelesláda (Terray László) 21. Panaszkodol? (Galavics Sándor) 22. 2000 év Krisztus-tanúi: Seland Ber­nét (Terray László) 28. Aki az eke szarvára veti kezét.. . (Gémes István) 29. Gyermekeknek: Saul király Augusztus 4. Ki a hű tanítvány? (Kellner Ilona) 5. Külmissziói negyedóra: Misszió Bhutánban 11. Folyton szolgálatban (Kemény P.) 12. Hitünk alapvető kérdései XI: Fel­adatunk a világban (Pósfay György) 18. Hová-merre? (Koltai Rezső) 19. Levelesláda (Terray László) 25. A szombatnak is Ura (Vajta Vilmos) 26. Gyermekeknek: Dávid és Góliát Szeptember 1. Az irgalmas samaritánus közössé­ge (Pósfay György) 2. Külmissziói negyedóra: Misszió a Viktória-tó partján 8. Veszélyes szoba (Joób Olivér) 9. Hitünk alapvető kérdései XII: A ke­resztyén reménységről (Pósfay György) UT/mfí5Uú Magyar evangéliumi lap. Evangelisches Blatt für Ungarn. Előfizetési ár egy évre: US $ 9- ill. annak megfelelő más valuta Norddeutsche Landesbank Stadtoldendorf „ÚTITÁRS“ Konto-Nr. 29 366 879 Főszerkesztő-Redakteur: L. G. Terray, Prestegárden, N-1640Ráde, Norwegen. Szerkesztő-verantwortlicher Redakteur: I. Gémes, D-7000 Stuttgart 50, Sode­­nerstr. 43, Deutschland. Szerkesztőbí­­zottsäg-Redaktionsausschuß: Lajos Kótsch, D-7140 Ludwigsburg, Fried­­richstr. 104, Deutschland; Dr. C. de Pán­­dy, Strandv. 37, Stockholm, Schweden; Szabadi Sándor, Reitplatz 1, D-6949 Wald-Michelbach. St.-Johannis-Druckerei, 7630 Lahr 19699/1983

Next

/
Oldalképek
Tartalom