Útitárs, 1983 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1983 / 4. szám
»Erős várunk« űmÉBiSM________ Út a 16. századból a 21-be Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem idei tanulmányi hetét a svájci Asconában tartotta ápr. 23-30-ig. Luther Márton születése 500. évfordulójára tekintettel a konferencia keretcíme »Reformáció - értékváltozás« volt. A tanulmányi hét tudományos előadássorozatát Cseri Gyula (Frankfurt/M) vezette be. A reformációt egyetemes kultúrtörténeti szempontból tárgyalta. Békés Gellért (Róma) a katolikus teológia Lutherrel kapcsolatos álláspontját és az utóbbi évtizedekben egyre pozitivebb értékelését ismertette. Tóth János (Genf) a reformáció által előidézett egyházszakadásról és a káros következmények elkerülésének elmulasztott útjáról beszélt, Bibó idevágó gondolatai alapján. Tomka Miklós (Budapest) a szekularizáció hosszútávú egyetemes kérdéseit, valamint legújabb következményeit taglalta, majd az ezzel kapcsolatos magyarországi fejlődésről szólt. Bállá Bálint (Berlin) a reformációt, mint a kereszténység szüntelen értékmegújítási folyamatának kiemelkedő eseményét tárgyalta, majd ennek a folyamatnak századunk végén felmerülő feladatait vázolta. Inántay-Pap Elemér (Rösrath) Luther életrajzából és felfogásából kiindulva a családi és házasélettel kapcsolatos jelenkori problémákat vázolta. Losonczy Anna-Mária (Brüsszel) a társadalmi változások okozta személyiségfejlődési problémákkal foglalkozott, majd a személyiség válságának nyugati, illetve a középkelet-európai társadalmakban felmerülő különleges aspektusait vázolta fel. A konferencia záróelőadásában Bárczay Gyula (Therwil) először az egyház reformálásának jövőbeli esélyeiről szólt, majd felvázolta az emberiség azon sorskérdéseit, melyek kérdésessé teszik, hogy az emberiség egyáltalán megéri-e ezt a jövőt? A tanulmányi hét megnyitó istentiszteletét Varga Pál (Ehingen), záróistentiszteletét pedig Gémes István (Stuttgart) tartotta. A reggeli áhítatokat Gödri Zsolt (Basel), Tóth Miklós (Hága), Irányi Béla (Grindelwald) és Szathmáry László (Basel) tartották. A találkozó kultúrális műsora keretében Cs. Szabó László (London) először Illyés Gyuláról emlékezett meg, majd részleteket olvasott fel »Hűlő árnyékban« címmel most megjelent önéletrajzi jellegű tanulmánykötetéből. Kerényi Magda (Ascona), Kerényi Károly özvegye, az Asconában élt világhírű tudós halálának tizedik évfordulóján visszatekintett életére és munkásságára. Csoóri Sándor (Budapest) szerzői estjén prózai és lírai műveiből adott elő. A találkozó résztvevői megtekintették Kosa Ferenc (Budapest) filmrendezőnek Balczó Andrással készített »Küldetés« című filmjét s ezt követően beszélgetést folytattak Kosa Ferenccel. Bállá Bálint »100 család«-akció 6 25 esztendővel ezelőtt, 1957 pünkösdjén, Ausztria számos menekülttáborában szabadtéri istentiszteleteket hirdettem. Egyik Bécs-külvárosi osztrák evangélikus ifjúsági harsonakórussal két Volkswagen-kisbusszal táborróltáborra jártunk. Megálltunk a csoport tagjaival a tábor közepén. Előbb elfújták a magyar himnuszt, dallamának hallatán felfigyeltek a táborlakók, de tisztes távolságban állva maradtak. Annak végén a zenészek azonnal rákezdtek a 90. zsoltárra, »Tebenned bíztunk eleitől fogva. ..« vagy az Erős várra. Az ismerős dallam hallatán a protestánsok megindultak felénk. Amikor elhalkult a zenekar, valamennyi táborban népes gyülekezet vett minket körül. Elkezdhettem a formabontó, szabadtéri istentiszteletet. 1982 pünkösdjén - 25 esztendővel később! - Traiskirchenben az istentiszteletre eljövő, zömében fiatal új magyar menekültek között ha a 90. zsoltárt vagy az evangélikusok himnuszát akartam énekeltetni, tervem hiábavaló kísérletnek bizonyult. Ismeretlen volt az ének. De máskor is, ha valaki véletlenül ismeri, akkor az illetőről azonnal tudom, megkonfirmált református vagy evangélikus fiatalról van szó - ez aránylag ritka -, vagy - s ez a gyakoribb! - az illető szabadegyházi kisközösséghez tartozó fiatal. A kérdéssel kapcsolatban érdemes lenne egyszer megvizsgálni a magyar egyházak sorában a protestáns történelmi egyházak mai szerepcsökkenésének okait - az adatok rendelkezésre állnak! -, mert a fenti jelenséget mindenképpen szimbolikusnak tartom. Szépfalusi István Néhány adat és részlet Szépfalusi István ausztriai magyar evangélikus lelkész 1982. évi jelentéséből. Az istentiszteletek száma Bécsben 13, Traiskirchenben 12, Grazban 7, Salzburgban 7, Altmünsterben 3, Kapfenbergben 2, Klagenfurtban 2, Insbruckban egy volt. Látogatottságuk az előző évhez viszonyítva azonos maradt Bécsben, Kapfenberben és Traiskirchenben, emelkedett Altmünsterben, Grazban, Klagenfurtban és Salzburgban. Az úrvacsorát vevők száma tovább emelkedett. A meghirdetett úrvacsorái istentiszteleteken a jelenlevők többsége résztvesz az úrvacsorában. Bécsben 1982-ben 29 alkalommal volt meghirdetve bibliaóra - ebből 3-4 elmaradt. Egy keresztelés és két esketés volt. Bécsben hét alkalommal volt szeretetvendégség. A családlátogatások során a lelkész 1982-ben újból befejezte a Grazban és Salzburgban lakók felkeresését. Ezenkívül végiglátogatta a Közép - és Dél- Burgenlandban, továbbá Stájerországban, a Linzben és Felső-Ausztriában, valamint a Karintiában élő családokat. A Magyar Lelkigondozói Szolgálat művelődési intézménye, a Bornemisza Péter Társaság, 1982-ben négy előadást rendezett. A beérkezett adományok összege 1982-ben közel 80 ezer Schilling volt. E szép eredmény ellenére az évi zárszámadás sajnos ismét veszteséggel zárult. A gyülekezet anyagi helyzetének megjavítására a lelkész »akció 100 család« jeligével levelet intézett 100 olyan ausztriai magyar családhoz, amely bár »az elmúlt időszakban munkánkat ugyan elismerte, de eddig egyáltalában nem, vagy csak minimális mértékben támogatta«. Az eredmény a vártnál kedvezőbb volt, mert a megszólítottak kerek 25%-a válaszolt a levélre. Hasonló akciók segítségével reméli a Lelkigondozói Szolgálat, hogy a gyülekezet anyagi egyensúlya helyreállhat. Bécsben a nyilvántartott magyar evangélikus családok 45%-a, vidéken 54%a osztozik a gyülekezet anyagi terheinek hordozásában.
