Útitárs, 1981 (25. évfolyam, 4. szám)
1981 / 4. szám
(folyt, az 1. lapról) Említsük meg harmadszor Isten országának legfontosabb tartalmi elemeit. A gyógyítási történetek mellett elsősorban a „boldogmondások“ Máté 5,1.kk. és a „Mi Atyánk“ imádság kérései fejezik ki legtalálóbban Isten uralmának célját és jelentőségét az ember részére. Isten uralma vigasztalást nyújt a testi, szociális és lelki nyomorúságban. A szegények, az éhezők, a bűnösök és belegek részére gyógyulást, bűnbocsánalot, szabadulást és új életet hoz. Isten országa a béke és igazságosság kora. Végső beteljesedésében megszünteti a halált. Jézus egész működése, beleértve a csodákat is, szemlélteti Isten országának erejét és hatását. Elmélyítheti az evangéliumok megértését, ha egyszer ebből az egységes szempontból olvassuk és értelmezzük őket. Negyedszer, a végidő nagy változását és üdveseményét Istenközpontúlag szemlélik az evangéliumok. Megyőző példa erre a „Mi Atyánk“. Az első három kérés -szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod - arra utal, hogy „Isten országa“ az Isten tette az emberért, és nem az ember vívmánya. Jézus „modell“ - imádsága, amelyet tanítványai kérésére tanításul mondott el, a keresztyének életében később leváltotta a zsidó hívők u.n. „Tizennyolcas“ imádságát. Ez utóbbiban is, a 11. helyen, előfordul az Isten királyságának eljövetelére vonatkozó kérés. De ezt a világ életének előzetes megváltozásától teszi a zsidó könyörgés függővé. A „Mi Atyánkban" a végső idő üdvöt hozó Isten királysága Isten tette, amelyből azután a világ életének megváltozása következik. VARSÓ, Lengyelország. Janusz Narzynski, a Lengyel Evang. Egyház püspöke, bizakodóan ítéli meg a jelenlegi lengyel helyzetet: egyrészt figyelemre méltó a munkásság fegyelmezettsége, ahogy a váratlan fordulatokra reagál. Másrészt félelmetes a római katolikus egyház hatalmának rohamos növekedése. Miután Mazúriában április-májusban újabb evangélikus templomokat foglaltak el a katolikusok, az evangélikus egyház kilépett a Lengyel Egyházak Ökumenikus Tanácsából. Jöjjön el a te országod! Ebből azonban nem egy quietista - passzív, eltűrő - etikai magatartás következik. Az Isten országáról szóló evangéliumhoz elmaradhatatlanul hozzátartozik a megtérésre való felhívás, a vádló és bűnbánatra indító prófétai kritika és Jézus követésére szóló felhívás! Isten országának ez az ötödik jellemvonása kifejezésre jut pl. Jézusnak az önigaz kegyességet vagy a látszatbiztonságot nyújtó gazdagságot bíráló szavaiban. De megtapasztaljuk ezt az embert szégyenéből és félelméből feloldó szavaiban épen úgy, mint az éhezőket megelégitő csodájában. Aki felismerte Istennek e végső időkben megnyilvánuló üdvét és hatalmát, az nem maradhat ezzel szemben közömbös. A hit és Krisztus követése a megfelelő válasz Isten megtapasztalt üdvakaratára. Isten országa és korunk Életünk nem a keletkezésnek és elmúlásnak az örök egyformaságában történik, amelyet a társadalmi, gazdasági, technikai és kulturális változások csupán színeznek. De életünk végső minőségét nem is ezek a változások határozzák meg. Sokkal inkább meghatározza azt az idő, amelyben Isten uralma szempontjából élünk. Isten országával kapcsolatban s Jézus működésére nézve állapítja meg Márk evangéliuma: „Betelt az idő!“ Ez a dinamikus történet-szemlélet, amely az „idők“ minőségbeli különbözőségét hangsúlyozza, reménységet hirdet, ígéretekről és beteljesedésekről szól, a hit történet-szemlélete. Rokonságot mutat eme történetszemlélettel korunk számos társadalmi és politikai mozgalma, amelyek a társadalom és az ember transzcendálására, vagyis jelen állapotát túlhaladó pozitív megváltozására, törekednek. A változást azonban az emberi erőfeszítésektől, forradalmaktól, alkotó munkától teszik függővé. Gyakran felmerül korunkban a kérdés, hogyan ítéljük meg a társadalmi utópiák lehetőségét, valamint a keresztyének forradalmi magatartását. Történelmi lehetőség-e Isten országa, vagy történelmen túli nem politikai valóság? Mi a viszony Isten országa és a társadalom között? A felsorolt jellemvonások alapján nem adhatunk egysíkú feleletet erre a ______6 Pilinszky János: Egy életen keresztül Sógorom emlékezetére 1 Mi törjük, repesztjük ketté, mi egyedül és mi magunk azt, ami egy és oszthatatlan. 2 Utána azután egy hosszú-hosszú életen keresztül próbáljuk vakon, süketen, hiába összefércelni a világ makulátlan és eredendő szövetét. 3 Gyerekkorunkban meg kellene halnunk, tudásunk csúcsán, alázatunk magasán, de tovább élünk, foltozgatva és toldozgatva a jóvátehetetlent. 4 Még jó, hogy elalhatunk közbe-közbe és utoljára. kérdésre. Isten országának van egy evilági és egy e-világon túlmutató vonatkozása. A kettő között van egyidejűség és időbeli sorrendiség is. Isten ereje - éppen pünkösdkor emlékezünk erre - már most gyógyítólag és szabadítóan hat e világban. Hatalmának és üdvének kinyilvánított akarata visszavonhatatlan. A „betelt“ időben élünk! De a halál, bűn és béke kérdésének a végső megoldása a jelenünkön túlra mutat. A társadalmi kérdésekkel kapcsolatban egyértelmű utat mutat azonban az, amit Isten országa céljaként, vagy üdvprogrammjaként ismertünk meg. Krisztus követése ebben az értelemben azonban szolgálat, és nem emberi heroizmus, amely szükségszerűen csalódáshoz vezet. A bűnbánat és megtérés itt éppen olyan fontos, mint a bűnös ember iránti megbocsátó szeretet. A hitből fakadó tett éppen úgy, mint Isten Ígéreteiben való reménység és azok végső beteljesedésének a türelmes várása. Cseri Gyula
