Útitárs, 1977 (21. évfolyam, 2-6. szám)
1977 / 3. szám
úr/mnsm____________________2 „Krisztusban — új közösség" Egyházi világtalálkozó Afrikában Ez év júniusában Tanzánia fővárosában, Dar es Salaamban ad egymásnak találkozót a világ evangélikussága: hatodízben tart világgyűlést az Evangélikus Világszövetség (Lutheran World Federation). Legyen-e világgyűlés? Vannak akik bizonyos kételkedéssel tekintenek az efféle világtalálkozókra. A Református Világszövetség nemrég határozta el, hogy nem tart többé világgyűlést, legalábbis egyelőre nem. Megkérdőjelezhető, hogy vajon arányban áll-e az ilyen gyűlések haszna az anyagi befektetéssel és azzal a sok energiával, amit százak és ezrek kell áldozzanak, hogy a gyűlésnek legyen értelme. Hiszen nemcsak a gyűlésre kell elutazni, hanem előtte is, utána is több mint 50 országban foglalkoznak a világgyűlés anyagával a Világszövetség 95 tagegyházában. Ugyanakkor azonban, amikor egyes nagy egyházi világszervezetek nem akarnak többé világgyűléseket rendezni, egymás után rendeznek más keresztyén csoportok nagyszabású kongresszusokat. Három évvel ezelőtt a svájci Lausanneban többezer résztvevővel rendeztek egy világgyűlést, melynek tárgya az evangelizáció és a misszió volt. Semmilyen szervezet nem állt a rendezvény mögött, mégis világszerte felfigyeltek az egyházak erre a kongreszusra, s annak visszhangja most, három évre rá, még mindig igen erős. Egyes országokon belül is vannak nagyméretű rendezvények, mint pl. a német „Kirchentag“ s más nagy egyházi megmozdulások. Érdekes és majdnem feltűnést keltő különben, hogy ilyen rendezvények most Kelet-Németországban is vannak: tízezrével vettek részt a hívek tavaly az első ízben megrendezett keletnémet Kirchentag-okon. A Lutheránus Világszövetség végülis úgy döntött, hogy rendez ugyan világgyűlést, de korlátozza a résztvevők számát és aktív munkagyűlést tart. A 720 résztvevőt két tucat munkacsoportba osztják, s először egy egész héten át csoportmunkában készítik elő a második hét plenáris üléseit. Mi a közösség? Szokás szerint főtémája van a világgyűlésnek, s ezt ezúttal így fogalmazták meg: „Krisztusban — új közösség" (In Christ — A New Community). A magyar fordítás nem adja vissza a témát egészen pontosan. A „közösség" szónál a magyar elsősorban valami bensőséges összetartozásra gondol. Jól emlékszünk rá, hogy Magyarországon a „közösség“ szót még a „csoport" értelmében is használtuk, sőt volt abban egy bizonyos, szükségtelen „leértékelés“, ha valakiről azt mondták, ehhez és ehhez a közösséghez tartozik. A keresztyén szóhasználatban a közösség szó mindenesetre elsősorban a lelki közösségre (vagy az apostoli és az ágostai hitvallás szavával a „szentek közösségére“) vonatkozik. Az angol nyelvben azonban a „community“ szót nagyon is tág értelemben is lehet használni. Magyarul talán leginkább a „társadalom" szóval lehetne ezt az árnyalatot kifejezni. Beszélnek többek között „világközösségről“ is (world community), s ezzel nem az egyházak közösségét értik, hanem az „emberiséget“ mint sorsközösséget. Könnyen lehet, hogy a júniusi világgyűlésen a világ evangélikusai közötti feszültség éppen ezen a ponton fog megnyilatkozni. Köztudomású, hogy a Világszövetség vezetőit és sok evangélikus egyház közvéleményét éppen a „világközösség“ problémái erősen foglalkoztatták az elmúlt esztendőkben. Nyílt titok az is, hogy a Világszövetség tanulmányi osztályán olyan teológusok is dolgoztak, akik a jelenlegi világhelyzet ideológiai alapon való elemzésére legalább olyan nagy súlyt helyeztek, mint az egyház helyzetének és szolgálatának bibliai alapon való megvizsgálására. Ezért foglaltak el jelentős helyet a Világszövetség egész munkájában az utóbbi években a politikai és szociális kérdések, az emberi jogok, faji megkülönböztetés stb. Közösség Krisztusban De az evangélikus egyházakon belül erős az a gondolkozás is, hogy a keresztyén egyház elsődleges és fő feladata az, hogy Jézus Krisztust mint Megváltót hirdesse. Ő szabadítja meg az embereket a bűntől, haláltól és a Sátán hatalmától, s ezen megszabadító munkája révén teremt új közösséget: a hívők gyülekezetét. Ebben a közösségben a Szentlélek végzi munkáját az ige hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása révén. Ennek a közösségnek élete és szolgálata Jézus Krisztus személye körül forog, hiszen az egyház „Krisztus teste“. Ez a közösség, „a szentek közössége“ ter(folyt. a 4. lapon) A tanzániai ev. egyházban a lelkészt szolgálatot ma már majdnem kizárólag az ország szülöttei végzik.
