Útitárs, 1976 (20. évfolyam, 1-5. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Heltai Gáspár Szász reformátor a magyarság szolgálatában A reformáció az egyház magújítása mellett egyúttal a nemzeti irodalomért is harcolt, ezért lett a XVI. század a magyar nyelvű irodalom születésének is kora. Németországban szintén a reformáció — Luther Márton — volt a német irodalom szorgalmazója, fejlesztője. Az új hit Magyarországon elsősorban a német ajkú lakosság körében talált visszhangra és vert gyökeret. Gyors elterjedését a magyarság körében a mohácsi nemzeti tragédia és az utána következő anarchikus évtizedek csak elősegítették. A protestantizmushoz sereglő nagy tömegek az anyanyelvükön megszólaló Evangéliumban keresték a magyarázatot és vigaszt az ország és önmaguk szenvedéseire. A reformáció hitéből és erkölcsi tisztaságából merítettek erőt a további küzdelemre és megpróbáltatásokra. Az evangéliumi egyházak szempontjából halaszthatatlan lett a latin és görög írások, de mindenekelőtt a Bibliának magyar nyelvre való fordítása. A fordítás óriási feladatokat rótt a reformátorokra, mert a magyar irodalmi nyelv megteremtésére kényszerítette őket. A latin, görög, héber és német mellett, a magyar nyelvet létrehozni, nyelvtanilag csiszolni és egységesíteni kellett. így vetették meg a reformátorok az egységes magyar nyelv alapiait, mely feltétele volt a nemzeti irodalom kialakulásának is. Ez nemcsak a protestantizmus egyre terebélyesedő egyházait segítette, hanem így lett a reformáció a magyar nemzeti irodalom első és mindmáig kiaoadhatatlan forrása. Ebben a munkában van Heltai Gásoárnak naqy érdeme és soha el nem múló jelentősége. Heltai Gásnár erdélyi születésű szász volt. Születésének ideiét és helyét pontosan nem tudiuk. Tehetséges ifiú lévén, az akkor igen híres bécsi egyetemen tanult, maid valószínűleg volt szülőfaluiéban. Kisdisznódon ("Haltául katolikus plébános lett. 1543-ban Wittenbergben találjuk és innét való hazatérésekor már a reformátori hitet vallotta és a kolozsvári szász evangélikus gyülekezet lelkipásztora lett. A szószékről németül prédikált, de mint meglett férfi magyarul tanult s így nemcsak a német aikúaknak, de a magyaroknak is tolmácsolni tudta az evangéliumot. Heltai, mint a többi magyar reformátor is, érezte, tudta, hogy az írás és a könyv hatalom, s hogy a reformációt jobban szolgálhassa, a könyvnyomtatás mesterségét is megtanulta. Az 1550-es években átvette a kolozsvári városi nyomda vezetését, ott adta ki műveit s ezzel Heltai Gáspár az első magyar nyelvű nyomda alapítója lett. Ennek jelentősége a reformációra és a magyarságra felmérhetetlen. Kitűnő üzleti érzékkel fellendítette a nyomdát és húsz évi működése alatt egyéb művek mellett 22 magyar nyelvű könyvet is kiadott. Többek között például Tinódi-Lantos Sebestyén is Kolozsvárra gyalogolt és Heltainál nyomatta ki legszebb énekeit „Cronica" címmel. Heltai Gáspár mint kiadó szigorúan ügyelt arra, hogy a reformáció és humanizmus következtében kialakult igényes magyar olvasóközönséget necsak tanítsa, nevelje, hanem nyelvtanilag és helyesírásilag is kifogástalan irodalmi művekkel lássa el. A kétjegyű mássalhangzók, mint a gy, ly, ny, sz, ty, valamint a hosszú magánhangzók ékezettel való megkülönböztetésével helyesírásunkat egységesítette és a mai útjára vitte. Heltai Gáspár később lutheránusból kálvinistává, majd unitáriussá lett. Munkája alapja a reformáció művelődéspolitikáia és puritán erkölcsi felfogása, mindez írásaiban is tükröződik. Első műve az „Agenda“, melyet már saját kolozsvári nyomdáiéban adott ki, a reformáció szempontjából nagyon jelentős. Ez a magyar liturgiának (keresztelés, házasság, temetés stb.) legelső leírása. Ezzel a könyvvel egyúttal a reformáció egyházainak, mindenekelőtt annak szolgáinak, a prédikátoroknak a tekintélyét is akarta szolgálni. Első művei között találjuk Luther „Kis káté“-jának magyar nyelvű kiadását. Legjelentősebb müve a majdnem teljes bibliafordítás, melyet munkatársai közreműködésével készített, de ez a munka lassú előrehaladása miatt nem tudott széles körben elteriedni. Irodalmi tárgyú műveiben is mindig keresztülvilágít szellemi kapcsolata a reformációhoz s mértékletes, hasznos, erkölcsös életmódról való tanítása. Legértékesebb irodalmi műve a „Száz fabula" (1566), mely az ezópusi mesék igen színes, hangulatos szabad átdolgozása. Ezzel a művével lett Heltai a XVI. századbeli magyar irodalom egyik legjelentősebb írójává. — Jelentős és kitűnő alkotása továbbá a „Magyar Krónika“, melynek kiadását már nem élte meg. Felesége, aki férje munkáját folytatta, adta ki. Ez a mű javarészt a humanista Bonfini latin nyelvű munkájának kibővítése, szabad átdolgozása. Ez az első anyanyelvű magyar történelmi leírásunk. Heltai itt is hű maradt a reformáció szellemi irányához, mert ezt a művét is protestáns szemszögből írta. Heltai Gáspár, mint erdélyi szász, sajátos küldetésében a termékenyítő ösztönzést és erőt a reformációtól kapta. Átitatva szülőhazája, Erdély és a reformáció szellemével, tanult meg magyarul és mint reformátor, nyomdász, nyelvész és író, működésével nemcsak a reformációt, hanem a magyar irodalmat is szolgálta. — A történelem 400 év távlatából Heltai Gáspárt a XVI. századbeli magyar szépirodalom szellemi nagyjai közé emelte. Zimmermann Artúr (Irodalom: „Hazánk — Magyarország“ - Erdei Ferenc; Teológiai Szemle 1974. 7—8 — L. Kozma Borbála.) Megjelent Hallgrimur Pétursson: Passió-énekek Elmélkedések Krisztus Urunk szenvedése felett, D. Ordass Lajos püspök fordításában. A Hallgrimur gyülekezet kiadása, Reykjavik, 1974 Megrendelhető lapunk iratterjesztésénél és a magyar lelkészi hivatalokban. Ára 20.— DM MASKU, Finnország. Dr. Simojoki érsek nemrég vizitációt tartott e Turku melletti gyülekezetben, melynek magyar pásztora van: dr. Molnár Rudolf. Molnár lelkész előadások tartásával, könyvek, cikkek írásával, ill. nyelvünk tanításával sokat tett hazánk megismertetéséért Suomiban. A finn önállósodás ünnepén — dec. 6-án — a köztársaság elnöke a Fehér Rózsa Renddel tüntette ki a 60 éves Molnár Rudolfot. Gratulálunk!
