Útitárs, 1975 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1975-03-01 / 2. szám
ÚT/TfíRS Boros László: A „feltámadott" ember Feltehetjük a központi kérdést: mit is jelent a „feltámadott" ember? A kinyilatkoztatásból csak annyit tudunk, hogy a feltámadott ember az Istennel örökké egyesült világnak tökéletes kifejezője. Innen kiindulva legalább azt tudjuk megmondani, hogy milyen nem lesz a feltámadott ember. Nem fog szenvedni. A feltámadás mindenekelőtt „ szenvedésnélküliség “et jelent, vagyis azt, ami után lényünk valóságának minden idegszálával vágyakozik. A kinyilatkoztatás ezt így fejezi ki: a kiválasztottak lényük legvégső porcikájáig „vigasztalást nyernek“. A szenvedésnélküliség azonban a Szentírás nyelvezetében nem más, mint egy végtelen megajándékozottság viszszája: az emberi természetet teljesen Isten hatja át, és így az emberi lét (s vele együtt a világmindenség) tiszta lényegre fog felvirulni. így egy izzó, egyre jobban Istenbe „belenövő“, a földi veszélyeztetettség minden esetlegességétől megóvott élet jön létre. Nem lesz többé elzárva Istentől. Az ember egy megélt „Isten-közvetlenség“ kifejezője lesz. Istent „hallja", „szagolja“, „érinti“. Isten teljes egészében jelen lesz egzisztenciánkban. Mit jelent ez? Azt, hogy — mivel Isten mindenütt jelen van — az ember is valamiképpen „korlátlan“ lénnyé válik. S ez már elvezet bennünket a feltámadott ember harmadik lényegi tulajdonságához. Nem érzi magát korlátok közé szorítva. Minden szellemi „érzéki“-vé válik és minden „érzéki“ szellemivé. A látás közvetlen tudássá, a tapintás megismeréssé, a hallás megértéssé. Lehullanak a tér határai is: az ember közvetlenül ott jelenik meg, ahová őt szeretete, vágya és boldogságérzete vonzza. A feltámadás állapotában tehát életünk teljesen „szellemivé“ válik: ez a szellemiség azonban magába foglalja egyben mindazt a mámorítót és boldogítót is, ami érzékeink evilágiságát jellemzi. Valljuk meg őszintén: ki akarná — szíve mélyén — mellőzni azt, amit egy virágzó rét látása, egy szerető kar ölelése, egy édes hang hallása jelent? A feltámadás üzenete a legemberibb mindabból, amit a kereszténység valaha is mondott az emberiségnek. (A „Reményből élünk“ c. könyvből. Walter-Verlag) A keresztyéni életnek egynéhány szép regulái 1. Regulája-Noha te olly tökéletesen mint az Isten igéje kívánnya, és te örömöst akarnád, nem élhetsz, mind az által mégis óhajtsad azt. Mert ez illyen szent kívánságok tetszenek az Istennek. 2. Reg. Minden dolgokban, amellyeket te gondolsz vagy cselekszel, meg lásd, hogy a szívnek tisztaságát megtartsad és magadat meg ne fertöztessed kevély gondolatokkal, beszédekkel és cselekedetekkel, haraggal és afféle ördögi és testi tselekedetekkel. 3. R. Igyekezzél a' te Lelked szabadságát megtartani, hogy azt, az ideig valóknak rendetlen kívánásával a' földieknek szolgájává ne tegyed ... 4. R. E. világnak szomorúságát távoztasd, mert a’ míveli az halált és emelkedik a’ fösvénségböl, irigységből, testi szorgalmatosságból, hitetlenségből és türhetetlenségböl. Az Isteni szomorúság melly a bűnöknek ismeretéből s az pokolnak örökkén való kinnyának meggondolásából származik idvösséges . . . 5. R. Ha nem veheted fel Keresztedet örömmel, a’ mint ugyan illenék, legalább vedd fel békességes tűréssel és alázattal .. . 6. R. Ha az Isten néked mennyei vigasztalást és örömöt enged, vegyed azt alázatos hálaadással, ha pedig megvonja az ö vigasztalását, tudd meg azt, hogy a testnek megöldököltetése néked jobb, mint a' Léleknek öröme. 7. R. Ha a Te édes Istenednek sok s nagy áldozatokat nem vihetsz, úgy mint buzgóságot, imádságot, hálaadást s. a. t. vidd nekie, amid vagyon és a' mit vihetsz és ugyan jó akaratot. Szent kívánságot. . . 8. R. A Te bűneid és sokféle fogyatkozásod miatt, igen szomorkodnod kell, de kétségbe nem kell esned. Ha azok sokak, tudd meg, hogy az Istennél még több kegyelem vagyon ... 9. R. A' külső meg útálást, gyalázatot, káromlást, kedvetlenül, haraggal és boszú állásnak indulatjával nem kell venned ... 10. R. Minden te ellenségidet és szidalmazóidat jó téteménnynél és kegyességgel tanúid meg győzni és megengesztelni, mert bosszú állással, haraggal és visszaszidalmazással senki ellenségét meg nem nyeri, sem nem győzi. 11. R. Ha látod, hogy egy valakinek valami ajándéka Istentől vagyon, melly néked nintsen, tehát ne irigykedjél azért rája, ne is bosszankodjál azért, hanem örülj azon, és adj azért az Istennek hálát... 12. R. A' te felebarátodnak szeretetiröl és gyülöléséröl jegyezd meg ezt a külömbséget. Hogy egyéb aránt a’ bűnt és a' vétket, mint az ördögnek tselekedeteit az emberben gyűlöljed, de magát az embert nem kell gyűlölnéd ... 13. R. Noha te azt jól tudod, hogy minden emberek bűnösök és igen romlandók, még is magadat a’ legerötlenebbnek és gyarlóbnak, és a’ legnagyobb bűnösnek tartsad ... 14. R. Az igaz megvilágosítás hozza magával a Világnak meg útálását. Mert valamint e' Világnak fiainak örökségek e' világon vagyon, világi tisztesség, el múlandó gazdagság, földi ditsöség, mellyeket ök nagy kintseknek tartanak: így az Isten fiaiknak kintsek a’ földön Szegénység, meg utáltatás, üldözés, gyalázat, kereszt, halál, mártiromság és kin . .. 15. R. A’ keresztyéneknek igaz nevek melly az égben fel irattatott, Luk, 10. 20: A' Jésus Krisztusnak igaz isméreti a’ hitben, melly által mi a Kristusban plántáltattunk, Sőt a’ Kristusba, mint ama életnek könyvébe is bé Írattunk .. . (Arndt János: Az igaz keresztyénségröl írott négy könyvei, 1741) ÚT/TfíRS Magyar evangéliumi lap. Evangelisches Blatt für Ungarn. Előfizetési ár egy évre: US $ 4.— ill. annak megfelelő más valuta Norddeutsche Landesbank (Bankleitzahl: 27251329) „ÚTITÁRS“ Konto-Nr. 29 366 879 Főszerkesztő - Redakteur: L. G. Terray, Morells vei 25, Oslo 4, Norwegen. Szerkesztő-verantwortlicher Redakteur: I. Gémes, D-7 Stuttgart 50, Sodenerstr. 43, Deutschland. Szerkesztőbizottság- Redaktionsausschuß: L.Kótsch, D-714 Ludwigsburg, Friedrichstr. 104, Deutschland; Dr. C de Pándy, Strandv. 37, Stockholm, Schweden; Dr. J. Tóth, 12 Ch Castelver, CH-1255 Veyrier, Schweiz; R. Pátkai, 36 College Rd. Wembley, Middlesex, England. Druck: St.-Johannis-Druckerei, 763 Lahr 13889/1975
