Útitárs, 1972 (16. évfolyam, 1-5. szám)
1972-03-01 / 2. szám
ÚT/TfífíS Buenos Aires-i jelentés Az elmúlt negyedév folyamán új, friss lendületet vett a gyülekezeti élet Buenos Airesben. Különösen a karácsony előtti hetek voltak mozgalmasak. December első felében gazdag karácsonyi vásár volt, főképp a Hohenlohe család adományaiból, aminek a tiszta bevétele meghaladta a 100000,— argentin pesot. December 5-én Besenyei Károly presbiter testvérünk igehirdetése után a fiatal házasok (több mint harmincán) közös ebéden vettek részt, majd Hefty László lelkészünk és Jálics Ferenc jezsuita páter vezetése mellett több órán át tartó eszmecserén vettek részt, megtárgyalva az igehirdetésben felvetett bibliai gondolatokat. 11-én a férfiak részére tartottak csendesnapot Jósé C. Pazon, a volt teológia épületében. A konferencián 16-an vettek részt. Az előadásokat, amelyeknek központi gondolata „Elhivatottságunk és felelősségünk“ volt, Hefty László, a gyülekezet jelenlegi lelkésze, dr. Leskó Béla, dr. Z. Sebess Jenő és dr. Vácz Elemér tartották. Egy héttel később, 18-án, a Nőicsoport tagjai ugyanott látták vendégül a Kedves családi ünnepély keretében iktatta be Kardos Istvánt a kastli evang. templomban Szekeres László ref. és Kótsch Lajos ev. lelkész-elnökkel együtt Dr. J. Staedtke professzor, a bajor ref. egyház „Präses“-e. 2 Mózes 3. része alapján szólt Mózes elhívásáról. Nagy öröm volt látni az ünneplő gyülekezetben „Alt Präses“ Robert Kleint, aki igaz szeretettel állt mellettünk mindig és vette magára gondunkat. Jelen volt az evang. Landeskirche képviseletében OKR Dr. Krag, a magyar gimnáziumból dr. Harangozó Ferenc igazgató vezetésével majdnem az egész tanári kar, a helybeli rk. lelkész; a müncheni Magyar Ref. Egyház dr. Fáy Gedeon világi elnök és Szalai Sándor lelkipásztor vezetésével 60 tagú küldöttséggel kívánta Isten áldását és erejét a beiktatott lelkésznek. Kardos István az észak-írországi Belfastban fejezte be teológiai tanulmányait. Angliában különböző helyeken presbitériánus gyülekezetekben szolgált. A Magyar Ref. Lelkigondozói Szolgálat hívására örömmel jött és vállalta ezt a nehéz, de áldott, sok fáradságpillári öregotthon 31 magyar lakóját és úrvacsorái istentisztelet után, vacsora keretében ajándékcsomagokat osztottak szét közöttük. A Nőicsoport egyébként rendszeresen látogatja és támogatja az öregotthon lakóit. S amikor a férfiak csendes napon voltak, teljes mértékben — beleértve a prédikációt is — a Nőicsoport tagjai tartották az istentiszteletet. Dec. 22-én, ill. 26-án volt az ifjúság aranymondás-versenye. Tíz fiatal vett részt ezen a hitoktatást pótló és kiegészítő versenyen. Névszerinti ifj. Besenyei Károly, Besenyei Zsuzsika, Hefty Klára, Hefty Árpád, Hefty Éva, ifj. Kalmár László, Kalmár Szilvia, ifj. Kovács Károly, Kovács Márta és Langhoffer Sándor. Ha mindezekhez még hozzávesszük, hogy Keve László vezetésével újjáalakult a gyülekezeti énekkar, akkor megértjük, hogy a karácsonyi istentisztelet miért volt lelkileg olyan különösen felemelő. Istennek legyen hála, hogy ezeken az alkalmakon is szolgálhattunk az Ö dicsőségére. V. E. gal járó szolgálatot. Nem csak a szétszórtan élő magyar protestánsoknak kell vigasztaló lelkészévé, tanácsadóvá lennie, hanem a gimnáziumban élő 50—60 szülői környezetből kiszakadt diáknak is meg kell fogni a kezét és oda kell vezetni őket Jézushoz, a Megváltóhoz. Kardos István feleségével és négy gyermekével együtt jött Kastl-ba. Isten gazdag áldását kívánjuk életére és szolgálatára, valamint családjára is. Szalai Sándor, München Iratterjesztés Megjelent dr. Benedek Sándor teológiai professzor „A magyarországi ref. egyház istentiszteletének múltja“ című könyve. Ára 5.— USA-dollár és portó, vagy 150.— osztrák schilling. Megrendelhető; Prof. B. Teleky Sziget in der Wart A-7501 Rotenturm Austria Bíztató vers magányosságtól irtózó léleknek Tudom, hogy hull a nap, örömök szállanak, kedves fők hullanak, sírdombok mállanak. Egy-egy kéz, drága kéz mindegyre elereszt, mindennap vereség, mindennap új kereszt. Szem mögött, szó mögött gondárnyék feketül. És mégis: ne remegj — nem maradsz egyedül. Ködödben csillag ég, gondodból fény terem, vers-lelkek lengenek nyomodban ezeren. Zászlós és halk csapat, elszánt és bús-szelíd versielkek, viharos, vad korban tetteid. S szűkülő kör mögött, halkuló ház körül, mélyülő bú felett hűség áll őrödül. Jó lelkek, annyian, árvák és elesők, szépséget szomjazok, kútfődet keresők. Szédülni nem szabad, zuhannod nem lehet: szirten is rózsaág vigyázza lelkedet. Tudom, hogy két kezem nem part és nem erő: maholnap aszú ág, szélvert és remegő. Mentésre ingatag, tartásnak nem elég — síkon át, hegyen át kinyújtom tefeléd. Örömök szállanak, kedves fők hullanak, vén sírok mállanak, estébe hull a nap. Szem mögött, szó mögött gondárnyék feketül. És mégis — ne remegj: lélek van teveled, nem maradsz egyedül. Lelkészbeiktatás
