Utitárs, 1966 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1966-06-01 / 6-7. szám
«Keresztyénekről és zsidókról...» (Az Ausztriai Evangélikus és Református Egyház 1965. november 15—19-e között Becsben ülésező Egyetemes Zsinata megbízásából D. Gerhard May evangélikus püspök és Volkmar Rogier országos református szuperintendens 1965. november 24-én kelt levelében elrendelte a zsinat — a «keresztyénekről és a zsidókról» szóló —, a gyülekezetek népéhez intézett nyilatkozatával való beható foglalkozást. Az Ausztriai Evangélikus Egyház Magyar Lelkigondozó Szolgálata Egyháztanácsa 1965. december 9-én Grazban és december 10-én Bécsben megtartott rendes megosztott ülése — magáévá téve a zsinat döntését — elhatározta, hogy a zsinat nyilatkozatát magyar fordításban minden hívének megküldi. Az alábbiakban a zsinati nyilatkozat teljes szövegét közöljük.) 1. Világunkban sok a gyűlölet és a kiengesztelés nélküli igazságtalanság. Az Egyetemes Zsinat azonban kötelességének tartja, hogy az antiszemitizmussal kapcsolatban, mivel az különösen is időszerű és kísértő közöttünk, az evangélium alapján állva sajátos lelkigondozó nyilatkozattal forduljon a gyülekezetekhez. Korunkban beláthatatlanul sok erőszakos cselekedetet követtek el, az antiszemitizmus azonban évezredes. Régebb a keresztyénségnél és több gyökere van. Az évszá-Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése. 1. Kor. 12, 7. Az ünnepek elmúlnak. Jönnek újra a hétköznapok. Vár a gyár, vár a mező, vár a hivatal: százféle munkával a százféle munkahely. De épen ezek a következő hétköznapok és régi munkahelyek mutatják meg, mennyit ért a pünkösdünk. Mindenkinek haszonra adatik a Lélek kijelentése! Isten Szentlelke azért akarja a szívünket megtölteni, hogy az meglássák rajtunk. Egy ószövetségi ige mondja: «Isten Lelke rád fog szállani és más emberré leszel.» Ez az! Pünkösdkor a tanítványok más emberré lettek. Megváltozott nem a hajuk színe, nem a külsejük, hanem a természetük. S itt az ígéret: «Isten Lelke rád fog szállni és más emberré leszel.» Nincs közöttünk senki, aki erre rá ne szorulna. A Szentlélek nem azért adatik, hogy nekünk legyen Szentlelkünk, hanem hogy szolgáljunk vele. Pünkösd előtt a tanítványokat a bezártság jellemezte. Zárt ajtók mögött ültek. Pünkösd után Péter «előállván a tizeneggyel» beszélni kezdett. Es ahogy a parancs szólt, elmentek a tanítványok széles e világra, hirdetni az evangéliumot minden teremtménynek. Isten igéje tűzhöz hasonlítja a Szentleiket. Nem görögtűz, amelyikben gyözadunkban és népünk között előfordult rettenetes borzalmak abból a világnézetből erednek, amely maga is keresztyénellenes volt és a zsidóság kiirtása mellett a keresztyénség megsemmisítését tűzte ki célul. Itt válik nyilvánvalóvá: a zsidógylölet gyökere az élő Isten elleni gyűlöletben rejlik. 2. A faji fanatizmus következményeinek mindenkit helyes belátásra és megtérésre kellett volna vezetniük. Mindezek ellenére, az antiszemitizmus különböző nyörködni lehet, nem kis pásztortűz__ Közönséges tűz, amelyik mellett meg lehet főzni az ebédet és amelyik mellett fázó emberek melegedni tudnak. Szolgáló életté teszi az életünket. A Lélek gyümölcsei: a szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség, mind azért vannak, teremnek, hogy szolgáljunk velük. S nem ezekre a gyümölcsökre van-e szükség ebben a szeretetlen, örömtelen világban? Haszonra adatik a Lélek kijelentése, hogy szolgáljunk vele! Mindenkinek haszonra adatik. A kegyelmi ajándékokban különbség van. Egyik ezt kapja, a másik azt. Egyik a tanítás, a másik a bizonyságtevés, a harmadik a csendes szolgálat ajándékát inkább, de mindegyik haszonra, hogy a végén az anyaszentegyházban összetevődjék a nagy haszon: mindebből Istennek legyen dicsőség! Kisértésünk, hogy keresztyénségünk templomi, ünnepi keresztyénség legyen. Pedig a Szentlélek kitör a pünkösd 24 vagy 48 órájából, hogy egész hétköznapi életünket megszentelje, egész életünket szolgálatra mozgósítsa. Az ünnepek elmúlnak. Jönnek a hétköznapok. Hadd következzenek pünkösd után a pünkösdi hétköznapok Isten dicsőségére való jó szolgálatban! formákban lappang közöttünk és kárt tesz a néplélekben. Az idősebbek az átélteket gyakorta nem tudják önmegukban megemészteni; ezért a fiatalokat sem tudják segíteni. 3. Minden korban fellelhető egy a keresztyénséggel indokolt antiszemitizmus. Érthetetlen tévelygés ez. Hiszen mi az Ószövetséget a zsidókkal a kinyilatkoztatás közös forrásaként olvassuk. Az a názáreti Jézus, akit az Ószövetség megígért Isten Fiának vallunk, a zsidó népből származik. Szeretettörvénye érvényben van; ezért a zsidóellenesség előítéletei ellen kérlelhetetlenül fel kell vennünk a harcot. Jézus kereszthalála mindeneket kiengesztel Istennel és egymással. 4. De valljuk meg Isten előtt, népünk soraiban a keresztyén öntudat nem volt elég erős ahhoz, hogy a biológiai fajgyűlölettel szembeszálhatott volna. A sötétség démoni hatalmának ijesztő jele ez, amelynek kiszolgáltatottjai voltunk, s amelynek kellő mértékben egyházunk sem állt ellen. Mivel azonban a kiengesztelés igéje és a békesség üzenete az egyházra bízatott, ezért az egyház mulasztása minden más csoportnál nagyobb. Ezt a mulasztást fel kell ismernünk és meg kell vallanunk. Isten bocsánatának csodája teszi számunkra lehetővé a megtérést. 5. A keresztyén gyülekezetek köreiben a keresztyének és a zsidók újból felvették a kapcsolatokat. Elzárkózzunk előlük? Nem sokkal inkább arra kényszeríttetünk Istentől, hogy az egymással való kapcsolataink alapvető kérdéseit átgondoljuk? Miközben mulasztásainkat komolyan felismerjük és megváltjuk, nem írhatjuk azokat pusztán a faji fanatizmus rovására. A Jézus halálánál, a zsidóság kizárólagos vétkével kapcsolatos messze elterjedt nézetet tarthatatlanként visszautasítjuk. Az evangélium szerint Krisztus mindenkiért, üldözőiért is meghalt. így állnak zsidók és keresztyének a mulasztás közös felelősségében a kereszt alatt. 6. Gyülekezeteink figyelmét felhívjuk: az üdvösségtörténetben keresztyének és zsidók együvétartozása és kapcsolata feladhatatlan. Ez a kapcsolat a kereszt jele alatt áll, amit mi vallunk, ők azonban tagadnak. A Krisztusban szerzett kiengesztelődés szabadítson fel ezen öntudatlan és indokolatlan megkeményedés bűnének és sötét ösztöneinek uralma alól. A súlyos elválás fájdalma és saját kudarcunk ellenére vegyük fel a zsidókkal a testvéri kapcsolatot. Csak így lesz ismét bátorságunk ahhoz, hogy a megfeszített Jézus Krisztus által a világnak ajándékozott kiengesztelő szeretetet a zsidóknak is hirdessük, róla bizonyságot tegyünk és hiteltérdemlő módon a békét hirdessük. 7. Az Egyetemes Zsinat felszólítja egyházunk minden tagját, hogy amilyen türelemmel és békességgel megkezdi a beszél-7 Pünkösdi hétköznapok felé i
