Utitárs, 1966 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1966-06-01 / 6-7. szám

Gewisslerné Kossaczky Antónia:

Luther nyomdokain

4. Eisleben - Eisenach - Erfurt

(Befejező közlemény)

Amint tudjuk Luther Eislebenben született és itt is halt meg. Ez a város a mansfeldi bányaterület közepén fekszik és székvárosa a kerületnek. Luther apja, János, bányász volt, anyja született Ziegler Margit. Az Óvárosban a mostani Lutherutca 16. számú házban 1483 november 10.-én született a nagy Reformátor. A reákövetkezö nap szentje neve után Mártonnak nevezték és a Péter Pál templomban keresztelték. Ez a keresztelőmedence a nevezett templomben még most is meg van és Luther keresztelőmedencének hívják. —

A fentemlített házba belépve és egy vasból készült rácsos kapun áthaladva bejutunk az udvarra és a szöllővel befuttatott hátulsó házhoz. Luther szülei bérlői voltak ennek a verandás kis háznak. A hátulsó szoba, ahol Luther született, nagyon kicsi. Jelenleg Luther műveinek weimari kiadása, amely nem kevesebb mint 95 lexikonnagyságú könyv, látható itt, úgyszintén bűnbocsájtó cédulák, levelek, Cranach egy Lutherképe, egy biblia a reformáció előtti időkből stb.

Az emeleten a reformáció kialakulása Húszon és Lutheren át egészen az ellenreformációig van nagyon szépen szemléltetve. Ugyancsak ki van emelve Luther érdeme, mint az egységes német nyelv megteremtője. Az emelet többi részén 1693 óta az u. n. Luther ingyenes iskola működik árva gyermekek részére.

Luther szülei Eislebenből Mansfeldbe költöztek, ahol a Reformátor az elemi iskolát végezte, míg 14 éves korában a magdeburgi székesegyház iskolájába vették fel és egy évre reá Eisenachba a latin iskolába került. Itt Luther is, mint a többi diákok, házról házra énekelni járt, hogy keressen valamit, míg Cotta Orsolya szül. Schalbe úrnő, a Reformátor távoli rokona, házába vette. Ez a ház most a Lutherház Eisenachban, melynek közép(1964: 51.346,—), bevétel 53.059,35 (1964: 51.669,—) Saldo: — AUS 52,— A bevételi összegekből az Egyháztanács istentiszteleti gyülekezetek tagjaitól 17.059,35 Schillinget vett be, vagyis a dologi kiadások 32 %-át, az egyházi adófizetésen felül, önerejéből fedezte.

4) A gondnok jelentéséből__

Az Egyháztanács leltára 12.320,— S-es értéket mutat fel.

Az Egyháztanács, illetve a Lelkészi Hivatal kiadványait tiszteletpéldányként csak magánszemélyeknek és egyházi szerveknek küldi meg.

pontjá a két kis elsőemeleti szoba, ahol Luther lakott. Itt látható a holland Pauwels híres képe «Luther Márton Cotta asszony előtt énekel», egy Lutherszobor Sincik Lisától, Cranachtól Luther szüleinek fametszete és Luther műveinek jénai kiadása. — A többi helység is sok érdekességet mutat Luther életéből pl. itt van a két nagy kép Thumanntól «A fogoly Luther beszállítása Wartburg várába» és «Luther Jénában mint György lovag a Fekete Medvében». Cranach leghíresebb rézkarcai «Luther mint szerzetes», «Luther mint tanár» és «Luther mint lovag», Luther iratainak első nyomtatványai, kéziratok, bibliakorrekturák és Lutherrel kapcsolatos városok képei.

Eisenachból Luther Erfurtba került. Erfurt a tornyok és virágok városa a Gera folyó partján. — Már 740-ben püspöki székhely volt és jó fekvése következtében, jelentős város lett. Már az említett időben 90 temploma és kápolnája volt és ezért a középkorban «német Rómának» nevezték. Az 1392-ben alapított egyetem csakhamar a német humanizmus központjává vált. Erre az egyetemre iratkozott be Luther, még pedig atyja kívánságára a jogi karra. Az átélt nagy viharnál, melynél barátját a villám halálra sújtotta, fogadást tett, hogyha megmenkül zárdába vonul. Terve végbevitelének előző estéjén meghívta barátait és lantkiséret mellett víg nótákat énekelve egyszeriben kijelentette; most utoljára láttatok, mert holnap kolostorba vonulok. Másnap 1505 julius 17.-én d. e. 10 óra tájban bezárultak az Ágostonrendű kolostor kapui Luther mögött. Ezután már csak theologiai tanulmányt folytatott. Erfurt a második világháborúban sokat szenvedett, az egyetem épületét is rommá bombázták. Most a kaput téglákkal alátámasztották és egy tábla jelzi, hogy itt tanult és működött Dr. Luther Márton. Az Ágostonrendűek kolostora azonban ép maradt. Különös érzés fogott el bennünket, amikor beléptünk a kolostor udvarába, amelyet árkádos folyosó vesz körül, ahol Luther sétálhatott valaha és a templomban is, ahol 1507 május 2. án pappá szentelték. A templom maga a szokásos katolikus templom, fő- és több mellékoltárral. Talán említést érdemel, hogy az oltár körül három nagyon szép színes üvegekkel kirakott ablak van.

Luthert a mansfeldi grófok 1546 januárjában egy örökösödési ügy tisztázása érdekében Eislebenbe kérték, ahova a

Reformátor el is ment és magával vitte két idősebbik fiát, hogy egyúttal megmutassa nekik szülővárosát. A Saale folyó egyik ágában az ún. Savanyú Saaléban, azon átkelve víz jutott a kocsiba, Luther lábát is elöntötte és itt megfázott. Eislebenben egy városi írnok házában szállt meg az Andrástemplom tér 7. számú házban, ahol az elsőemeleti két szobát lakta. Betegségével nem törődve végezte ügyeit. — Halála előtti vasárnapon még két lelkészt szentelt fel az Andrástemplomban, de beszédét már nem tudta befejezni, ágynak dőlt és 1546 február 18.-án éjjel 2 és 3 óra között szívszélhüésben meghalt. Justus Jonas volt halottas ágyánál s az ő adatai alapján festette meg Papé Vilmos berlini tanár a nagy képet, mely a Reformátort halottas ágyán ábrázolja és visszaadja azt a jelenetet, amikor Jonas megkérdezte tőle, hogy tanításaira nyugodtan meg-e tud halni. Erre Luther egy igen érthető «igennel» felelt. Jonas erfurti katholikus pap volt, aki azonnal Lutherhez csatlakozott és kebelbarátja lett, elkísérte Wormsba a birodalmi gyűlésre és Eislebenbe is. így lett tanúja halálának. Ö tartotta a halotti beszédet is a gyászszertartáson. Ez a nagy kép, mely a szoba egyik oldalát egészen elfoglalja az első szobában függ, Bölcs Frigyes, Melanchthon Fülöp, a fiatal Luther és Luther mint György lovag képei mellett. Egy kerevet felett Luther és felesége, míg az ajtó felett a mansfeldi grófok címere. A szoba gerendázott menyezete is nagyon szép. A másik szobában egy vitrinben Luther halotti maszkja és kezeinek gipszlenyomata (az eredetinek másolata), koporsójának fekete leple, egy homokóra, egy vizespohár, amelyből Luther ivott és feleségéhez írt utolsó levele, valamint Cranachtól Luther utolsó egyházi szertartása (a két lelkész felszentelése) az Andrástemplomban. Mély meghatottság fogott el mindnyájunkat ezekben a szobákban, ahol a nagy Reformátor visszaadta nemes lelkét Teremtőjének.

Luther a reformáció törhetetlen harcosa, aki az evangéliumi igazság érdekében szembeszállt az egész világgal, mégis valami veleszületett gyöngédséggel bírt, ami legjobban jóhiszeműségében, adakozási kedvében és lelki finomságában jutott kifejezésre, de ugyanúgy az öröm, a bánat, a szeretet és a harag szenvedélyes kicsapongásaiban is. Szigorú önfegyelmezettsége, erős lelki akaratot nyújtottak számára. — Az élettel és embertársaival mindig nagyon nyíltlelkű volt és ezt a nyíltlelkűséget gyermekes vidámság és néha talán nyers humor ütötte át. De mindezek a tulajdonságok nem tudták elfedni életének a lelke mélyén szunnyadó alapkérdését, melyre oly sokáig kereste a feleletet: hogyan találok egy könyörülő Istent?

6