Utitárs, 1966 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1966-01-01 / 1. szám
urttm i Külföldön élő magyar evangélikusok lapja Szerkesztő és kiadó: Terray László Prestegärden, Innsmfila, Norge. A szerkesztő bizottság tagjai: Gémes István, Kótsch Lajos, Pátkai Róbert. A lap ára egy évre 2,00 US dollár. Hit és gondolat Az utóbbi évtizedekben gyakran vitatták akadémikus körökben egy «keresztyén filozófia» lehetőségét. Ha valljuk, hogy Isten teremtett bennünket és adta nekünk a gondolkodás lehetőségét és képességét, s hogy az hozzátartozik emberi természetünkhöz, akkor a hitnek is helyet kell kapnia a gondolkodásban. Ha nem kap helyet, az azért, van mert félreértjük a hit és a gondolat helyes szerepét életünkben. A hit és gondolat viszonya hasonló ugyanis a hit és a jó cselekedetek viszonyához: a hit nem a jó cselekedetekből él, hanem azokba«, — ugyanígy a hit nem a gondolatból és, de szükségszerűen hat a gondolkodásra. Nem úgy hat rá, hogy hatalma alá kényszeríti, hanem úgy hogy hozzásegíti az embert, hogy igazabban és jobban gondolkodjék. Ha van olyan keresztyén, aki azt mondja, hogy a gondolkodás közömbös dolog a hit számára, vagy hogy még veszedelmes is lehet rá, az nem ismeri az élet Istene iránti engedelmességet. Isten ugyanis nem amputált életre váltotta meg az embert, hanem olyan életre, amely engedelmes cselekedetekben és jó munkában nyilvánul meg. A «nagy parancsolat» azt mondja, hogy Istent szeressük teljes szívünkből, teljes lelkűnkből, teljes erőnkből és — teljes elménkből. Egy nemrég létrejött keresztyén hitvallás ezt mondja: «Krisztus által megszabadultunk az ehhez a világhoz való istentelen megkötöttségünktől, hogy hálából szabadon szolgáljuk Isten teremtményeit.» Ez értelmünkre és gondolatainkra is vonatkozik. Skydsgaard. nak érdekében, hogy megszűnjék a gyűlölködés és erőszak különböző népek és fajok között — s itt mi is tehetünk sokat! a közvélemény alakításán keresztül. Meg kell tanulnunk a politikai és gazdasági célkitűzések és jelszavak mögött az embert meglátnunk. Mint Isten teremtménye minden ember egyenlő, kulturális, \ Öt világrész egyházi híreiből A Bibliatársulatok Világszövetsége ez év elején megújította azt a felhzvását, hogy a világ biblia-termését néhány év alatt háromszorosára kell emelni, hogy a Szentírás terjesztése lépést tarthasson az írni-olvasni tudás terjedésével s a keresztyén külmisszió biblia-szükségletével. A helsinkii egyetem evangélikus teológiai fakultásának több mint lóOO hallgatója van, mégis lelkészhiánnyal küzd a finn evangélikus egyház. Terv szerint új teológiai fakultást fognak felállítani, valószínűleg az oului egyetemmel vagy a Jyväskylä-i főiskolával kapcsolatban. Az Evangéliumi Külmisszió Munkaközösség kimutatása szerint a világ 3 milliárd lakosának 29,23 %-át számítják keresztyénnek, szám szerint 877 milliót. V. Olav norvég király Etiópiában tett látogatása alkalmával megtekintette az Irgalem-i norvég missziói állomást, s az ottani intézmények kibővítésére Hailé Szelasszié császárnak 10.000 dolláros csekket nyújtott át ajándékként. A svéd és német posta Söderblom érsek arcképével díszített bélyegeket adtak ki az érsek születésének 100. évfordulójára. A holland posta februárban 3 bélyegből álló sorozatot ad ki, melynek felárából az ICEM-et és más, menekülteket segítő szervezeteket támogatnak. A 6000 lelket kitevő spanyolországi baptisra közösségnek a nemrég felavatott Albacete-i káponával együtt 41 istentiszteleti helyisége van. A Hollandiai Külmissziói Tanács azt indítványozza, hogy a hollandiai egyházak Ázsiából hozassanak «színes» keresztyén misszionáriusokat, mivel az elvilágiasodott holland társadalom épúgy missziói mező, mint az Európán kívüli országok. vallási és világnézeti különbségek ellenére. Különbség majd akkor lesz, ha Isten itélőszéke előtt állva egymás iránti szeretetünkről kell bizonyságot tennünk! (Olvassuk: Máté 21, 43 — Lukács 13, 29.) Sz. A. A Japán Bibliatársaság jelentése szerint Japánban 1964 novembertől 1965 októberéig több mint 4 millió bibliát vagy biblia-részt adtak el. A japán protestánsok száma nem egészen 400.000. A németországi Mainau kastély, amely 1948 óta a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek (KIÉ—YMCA) világszövetségének konferenciázó helye volt, 1968-tól kezdve más célokat fog szolgálni, s ezért a világszövetség új otthon építését tervezi. A dániai evangélikus egyház szeretetszolgálata 1965-ben 3,1 millió dán koronát (kb. 450.000 dollárt) fordított külföldi segélyakciókra. A svájci protestánsok téli gyűjtése a «Kenyeret testvéreinknek» (Brot für Brüder) akció részére meghaladja a 3 millió svájci frankot. Ceylonban január 1. óta nem a vasárnnap a hivatalos szünnap, hanem a buddhista vallás hetenkénti ünnepnapjai. Mivel ezek a napok nem pontosan ismétlődnek hetenkint, hanem a hold fázisait követik, a szünnapokat minden évre újból kell megállapítani. Az amerikai evangélikus egyházak 1967-et jubileumi évnek nyílvánítják, a reformáció 450. évfordulója alkalmából. Az előkészítő bizottság vezetője szerint a jubileumot a bünbánat és a megújulás jegyében szándékoznak megünnepelni. A Thüringia-i evangélikus egyház (Kelet-Németország) 1945 óta 500 új lelkészt állított egyházi szolgálatba. A franciaországi keresztyének a Miatyánknak közös szövegében állapodtak meg, melyet a római katolikus, evangélikus, református és ortodox egyházak egyidőben kezdenek el használni. Nem kapott vízumot a Dél-Afrikai Unióba Niemöller Márton volt németországi egyházi elnök. Az Ujtestámentumnak új fordítása jelent meg Svédországban. A hivatalos egyházi fordítás 1917-ből való. Dr. Vajta Vilmos utódja az Evangélikus Világszövetség teológiai osztályának élén Dr. Ivar Asheim norvég teológus lett. A német evangéliumi egyházak 1967 nyarán Hannoverben tartják a legközelebbi «egyházi napokat» (Kirchentag). Peru protestáns egyházai a vallásszabadság 50. évfordulóját ünnepük. Dr. Otto Dibelius berlini püspök március 31-én nyugalomba vonul. 3
