Utitárs, 1966 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1966-02-01 / 2. szám
Szemtanuk Queens-nek hívják New York egyik tiszteletreméltó városrészét. Nice people, jobbfajta nép lakja -állapítja meg egy hozzáértő-; sok szép fája erre enged következtetni. A New York Times több riportot közölt az Antarktiszról mint queensi szomszédairól. Senkisem hitte volna, hogy e csendes városrész lakói egyszer heves viták központjába fognak kerülni. Hogy a hihetetlen megtörtént, egy fiatal nő targikus halálának köszönhetik. Catherine-nak hívták a lányt, 28 éves volt, egy kisebb vendéglőnek volt a vezetője. Éjszakai zárás után kocsival hazahajtott. Piros Fiatját a bejárattól kb 30 méterre állította le. E rövid útszakaszon egy idegen ember üldözőbe vette. Hamarosan utolérte a rémülten menekülő lányt s késével hátbaszúrta. Ezután tovább ment, de hamarosan visszatért áldozatához, hogy még néhányszor megszórja. A férfi végre visszament kocsijához és elhajtott a helyről. De harmadszorra is visszatért. Catherine akkora már egy lépcsőházba húzódott vissza. A gyilkos keresni kezdte áldozatát, először rossz helyre nyitott be, de végülis rátalált. Ismét rátámadt áldozatára s ez a szúrás halálos volt. Mindez kb fél órát vett igénybe. — New Yorkban egy gyilkosság nem tartozik a legnagyobb szenzációk közé. Hogy ez az eset azzá vált, az egy különleges körülménynek köszönhető. E szörnyű gyilkosságnak ugyanis volt tanúja. Nem is egy, hanem harmincsnyolc. Hogyan reagált e harmincnyolc felnőtt, akinek járdáján ez a véres dráma lejátszódott, amikor Catherine segítségért kiabált a háromszori bestiális támadás során? Senkinek sem jutott eszébe, hogy tüstént telefonáljon a rendőrségre, míg e jelenet lejátszódott. Amikor ez mégis megtörtént, a rendőrök két perc alatt a helyszínen voltak. Orvosi szakvélemény szerint, ha az első sérülések után segítség érkezik, Catherine élete megmenthető lett volna. E gyilkossági eset hirtelen a harmincnyolc tanú esetévé alakult át. A történet felrázta az egész világvárost, erről beszélnek az emberek s erről is gondolkoznak — írták a lapok. Hogy volt miről gondolkozni ezzel kapcsolatban, azt bizonyíthatják a tanuk rövid kommentárjai. «Én nem akartam belekeveredni az egészbe»-mondja egy férfi, akinek végülis eszébejutott, hogy tenni kellene valamit. Mielőtt azonban elhatározta magát erre, előbb felhívta egyik barátját, hogy megbeszélje vele a dolgot; azután átment a szomszédhoz, egy 70 éves asszonyhoz s őt kérte meg, hogy telefonáljon helyette a rendőrségre. Másik magyarázat: «Nem akartam, hogy férjem belekeveredjen a dologba Őszintén szólva, igen féltünk». A legkülönösebb vallomást az a férfi tette, aki kiáltozás után ajtót nyitott és kinézett az utcára: «Fáradt voltam, bementem a szobámba és újra lefeküdtem». A legtöbben makacsul hajtogatták: nem akartunk belekeveredni, nagyon féltünk. Féltek . . . Mitől? Egyikük sem tudott elfogadható választ adni. Nem aktiív beavatkozásról lett volna szó, csupán arról, hogy leemeljék a telefonkagylót és rendőrt hívjanak utcájukban kínlódó vérző embertársuk megmegsegítésére. Mindegyikük ezzel mentegetőzik: miért éppen én vagyok a hibás, nem csak én voltam jelen.... Mintha az önzés és gyávaság kevésbé lenne elítélendő, ha mások is részesek benne! Ez a szomorú eset modern formája az ismert bibliai történetnek: «És monda az Úr Káinnak: hol van Ábel a re atyádfia? Ö pedig monda: Nem tudom, avagy őrizője vagyok-é én az én atyámfiának?» De ne vessünk követ a queensiekre! Nem történhetett volna meg ez az eset más helyen is? Például a saját városunkban? SvD nyomán Szigethy Sándor (Elhangzott a Vaxjö-i gimn. aulájában) Bojtben Norvég egyházi ének Jézus Umnk szenved értünk, Jó lesz Öt most elkísérnünk Némán, csendesen. Őrajta van bűnünk átka, Nehéz útját ezzel járja Engedelmesen. Eölhurcolták Golgotára, Vérben fürdőit szent orcája, Megfeszítették. Keresztfája közelében Nevette Öt jókedvében A vad csőcselék. Jézus! Töltse el szívemet Csodálatos szereteted, Ne hagyj magamra! Ez hintse rá tiszta fényét, Örökélet reménységét Vándorutamra. Johannes Bar stad (1857—1943) Rádióadásaink Az Utitárs és a Norvég Egyházi Misszió rádióadásait minden pénteken délután középeurópai idő szerint 15,45-kor (március 25-től kezdve este fél nyolckor) lehet hallanai a 41 méteres hullámhosszon. Febr. 25. Hol van Isten? (Bartha István) Márc. 4. Önfeláldozó halál — önfeláldozó élet. (Pátkai Róbert) Márc. 11. Szolgáló élet. (Pátkai Róbert) Márc. 18. Hit — áldozat. (Pátkai Róbert) Márc.25. «Jézus, szenvedésedről. ...» Előj ti program. Az adások levelezési cime: Norvég Misszió Grensen 19. Oslo vagy az Utitárs szerkesztőségének címe: Innsmöla, Norge Olvassuk együtt a bibliát Bibliaolvasó kalauzunk Márc. 6. Bojt 2. v. (Reminiscere) Heti ige: Ézs. 50, 4-5. — Napi igék: 1. Thess. 4, 1-7. — Zsolt. 5. Ján. 7, 14-18. — Ján. 13, 12-20. Csel. 5, 17-29. — János 13, 21-30. 1. Sámuel 3, 1-10. — János 13, 31-35. Jerem. 20, 7-13. — János 13, 36-38. Zsid. 5, 4-10. — János 14, 1-7. Máté 21, 33-46. — János 14, 8-14. Márc. 13. Böjt 3- v. (Oculi) Heti ige: Máté 20, 28. — Napi igék: Efez. 5, 1-9. — Zsolt 6. 1. Peter 1, 13-21. — János 14, 15-21. Márk 6, 7-13. — János 14, 22-26. Luk. 22, 24-30. — János 14, 27-31. Luk. 4, 38-44. — János 15, 1-8. 1. Kor. 4, 9-16. — János 15, 9-15. Ézs. 49, 1-6. •— János 15, 16-17. Márc. 20. Böjt 4. v. (Laetare) Heti ige: János 12, 24. — Napi igék: Gál. 4, 22-5, 1. — Zsolt 136. János 6, 22-29. — János 15, 18-25. 1. Kir. 19, 1-8. — János 15, 26-16,4. Márk 12, 28-34. — János 16, 5-15. János 6, 47-59. — János 16, 16-23. János 12, 20-26. — János 16, 23-33. János 8, 21-30. — János 17, 1-5. Márc. 27. Böjt 5. v. (Judica) Heti ige: János 17, 19- — Napi igék: Zsid. 9, li-15. — Zsolt. 17. Zsid. 7, 23-27. — János 17, 6-13. János 7, 1-13. — János 17, 14-19. János 13, 31-35. — János 17, 20-26. Zsid. 10, 1-10. — János 18, 1-11. János 11, 47-55. — János 18, 12-27. 2. Mózes 32, 30-34. — János 18, 28-40. 6
