Utitárs, 1965 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1965-01-01 / 1. szám

„Meg van irva” Előfizetések, címváltozások u 10. A pásztorlevelek — Melyek az ún. pásztorlevelek és miért nevezik így őket? Három levél tartozik e csoportba, még­pedig a Timoteushoz írt két és a Titushoz írt egy levél. A név onnan adódik, hogy e három írás címzettje «pásztor», azaz gyülekezeti vezető. — Miért nem tárgyalhatjuk ezeket Pál többi levelével együtt? Ennek oka az, hogy a levelek igen sok tekintetben elütnek Pál leveleitől. Kriti­kusok szerint más a nyelvezetük; stílusuk, használt kifejezéseik inkább már a helle­nizmus világára emlékeztetőek, s a ben­nük tükröződő már kialakultabb gyüleke­zeti szervezeti kép is későbbi eredetre vall. Enyhébben bírálók is azt mondják, hogy Pál valamelyik íródeákja írta volna őket. Mágpedig Pál tollbamondása nyomán. Tény azonban az, hogy a levelek egészen kiépített gyülekezeti helyzetről tanúskod­nak, amelyet nehezen lehetne elképzelni a Jézus működését és halálát követő köz­vetlen évtizedekben! Ezen kívül még az is nehézséget okoz, hogy a levelek Pál ál­talunk ismert életszakaszába is csak a leg­nagyobb erőfeszítéssel illeszthetők be. — A mi bibliaiskolánk viszont úgy ta­nította eddig, hogy az egész Szentírás Jé­zus Krisztus személye körül forog. Mit tanítanak hát ezek a levelek Jézus Krisz­tusról? Kétségtelenül igen gazdag és sokrétű a mondanivalójuk. Sokszor idézzük pl. a Titushoz írt levél egyik ismert mondatát: «.... mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek . .. .» A másik, sokat emlegetett mondatot pedig a Timoteushoz írt levélben találjuk: «Jé­zus Krisztus azért jött a világra, hogy megtartsa a bűnösöket, akik közül első vagyok én.» A levelek folytatják tehát az őskeresztyénség hitvallását Jézusról, a Krisztusról. Őbenne Isten kegyelme jött el e világra, s ez a kegyelem bűnösök megtartatásának záloga. Ö a megtartó Úr, a hűséges, aki mindörökké hű, mégha mi hűtelenek leszünk is hozzá, mert «Ö nem tagadhatja meg magát». — Szeretném azonban felhívni a figyel­mét arra, hogy az elsőnek idézett mondat — mert megjelent az Isten kegyelme__ — igen érdekesen folytatódik: «... amely arra tanít minket, hogy megtagadván a vi­lági hitetlenséget és a világi kívánságo­kat, mértékletesen, igazán és szentül él­jünk e jelen való világon.» Ez a folytatás igen jellemző mindarra, amit a pásztorlevelek Jézusról mondanak. Hogy úgy mondjam, Jézus megjelenését, életét, halálát, amolyan etikai alapnak te­kintik. Hadd tegyek a fenti idézet mellé még párat! Pl. «Álljon el az igazságtalan­ságtól mindaz, aki Krisztus nevét vallja!» Vagy: «Akik kegyesen akarnak élni Krisz­tusban, üldöztetni fognak», vagy: «Aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet, jó­­cselekedetre igyekezőt.» Jézus Krisztus tehát nemcsak Isten ke­gyelmének bizonyítéka, nemcsak Megvál­tó, a szó elvont értelmében. Hanem az a megtartó Úr is, aki cselekedeteinket meg­határozza, sőt számonkéri! Ö a bűnösök megtartására jött el, de azokat megtisztít­ja, saját népévé teszi. Ezzel pedig a mér­téket is felállította: álljon el mindaz az igazságtalanságtól, aki Krisztus nevét vallja! Nem véletlen, hogy éppen e leve­lek egyikében található a mondat: «ha pedig küzd is valaki, nem kap győzelmi koszorút, ha nem szabályszerűen küzd/» Jézus Krisztus maga melletti döntésre hív, úgy is, hogy az élet szentségét kí­vánja. — Azt mondjuk, hogy a Szentírás nem tanítja a lélek halhatatlanságát. De akkor mit csinálunk a következő mondat­tal: «Jézus Krisztus eltörölte a halált és világosságra hozta a halhatatlanságot?» Legyen szabad szabatosan lefordítanom e mondatot: «világosságra hozta az örök életet» (t. i. szemben a halállal, amelyet eltörölt!). — Ezekben a levelekben feltűnik, hogy a levélíró egyes személyekkel száll szem­be. Mit tudunk ezekről? Sajnos, igen keveset, csak annyit, ami magukból a levelekből is kiolvasható. Mindenesetre valószínű, hogy a 2 Tim 2, 17—18-ban említett Himenéusz és Filé­­tusz körül foroghatott az ügy, akik azt tanították, hogy «a feltámadás már meg­történt». Ez így egyszerűen hangzik, de ha figyelembe vesszük, hogy milyen ke­ményen szólnak a levelek erkölcsi kérdé­sekről, akkor nem sokat kell töprenge­nünk, hogy ez a kijelentés mit jelent. Nyilván ezzel azt akarták mondani, hogy éljen mindenki felelőtlenül, mert úgysem lesz Ítélet, Isten úgysem kéri számon az életünket és tetteinket. Az író joggal mondja e «tanítókról», hogy «a hit dolgá­ban hajótörést szenvedtek», s hogy beszé­dük rákfekély módjára terjed. Összefoglalásul idekívánkozik még a pásztorlevelek egy igen éles mondata, amely szerint Jézus Krisztus «az egyetlen közbenjáró Isten és emberek között». A pásztorlevelek így ezt a kikerülhetetlen, egyetlen Krisztust állítják újra közép­pontba. Sok vonásuk lehet idegen vagy idegenül hangzó, de ami a lényeget illeti, abban nem maradnak el a többi újtestá­­mentumi irattól, s méltán soroljuk őket azok közé. Gémes István. következő címekre küldendők ANGLIA Rev. Robert J. Pátkai, 36 College Rd, Wembley, Middlesex. AUSZTRIA, OLASZORSZÁG Utitárs, Liechtensteinstr. 20/9, Wien 9. BELGIUM, HOLLANDIA, LUXEMBURG Utitárs, 31, rue Vandenbranden, Bruxelles 1. DÁNIA Utitárs, Jenő Cservenka, Baltorpvej 159, Ballerup. FRANCIAORSZÁG, SPANYOLORSZÁG, PORTUGÁLIA Ervin Pátkai, 5 rue Marie Davy, Paris XIV. NÉMETORSZÁG István Szalay, Zuckerbergweg 127, Stuttgart - Bad Cannstadt. NORVÉGIA Utitárs, Kirkens Npdhjelp, Kirkegt. 5, Oslo. SVÁJC Natasa Donáth, Davidsboden­­strasse 63, Basel. SVÉDORSZÁG János Orem, Rondellen 6, Kallhäll. KANADA Rév. Pál Mező, 618 East 1st Street, Saskatoon, Sask. USA Márta Kassay-Farkas, 400 E 85th St., New York 28, N. Y. ARGENTINA Utitárs, Amenábar 1749, Buenos Aires. BRAZÍLIA Rév. István Gémes, C. P. 6452, Sao Paulo. CSILE Tibor Lovagi, Casilla Correo 7045, Santiago. PARAGUAY Dr. László Baráth, Comex S. A. Edif. Victoria, Asuncion. URUGUAY Imre Bíró, Laguna Merin 4337, Montevideo. VENEZUELA, KOLUMBIA Rév. György Pósfay, Apartado 4661, Gertrude Weiss, P.O.B. 9011, Haifa. TTUS2TRÄMA—— ^ Rév. Béla Bernhardt, 21 Kilbride St. Canterbury NSW. Egyéb országokból vagy légipostán való küldés kérése esetében közvetlenül kiadóhivatalunkba. ÚTIT AKI Monatsblatt für ungarische Lutherans im Ausland. Redakteur und für den In­halt verantwortlich: L. G. Terray, Preste­­gärden, Innsmpla, Norge. Mitglieder des Redaktionsausschusses: István Gémes, C. P. 6452, Sao Paulo, Brasil, Lajos Kótsch Mosel Str. 40, Stuttgart-Münster, Deutsch­land und Robert Pátkai, 36 College Road Wembley, Middlesex, England. 8 ,/ L TI O EN S KRAV, KRI3TIANSUNO N

Next

/
Oldalképek
Tartalom